Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Olaf Scholz, a Német Szociáldemokrata Párt (SDP), Annalena Baerbock, a Zöldek és Armin Laschet, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetség kancellárjelöltje (b-j) a második televíziós vitájukon Berlinben 2021. szeptember 12-én. Németországban szeptember 26-án tartanak parlamenti választásokat
Nyitókép: MTI/AP/DPA pool/Michael Kappeler

A németek többsége nem látná szívesen kormányon a CDU-t

Sokan bíznak a szociáldemokraták kancellárjelöltjében, Olaf Scholzban.

Szociáldemokrata vezetésű kormányt kíván a németek többsége a szövetségi parlamenti választás utáni első felmérések szerint.

A ZDF országos köztelevízió megbízásából készített közvélemény-kutatás szerint a németek 59 százaléka tartaná jónak, ha a választáson győztes Német Szociáldemokrata Párt (SPD) alakítana kormányt, méghozzá a Zöldekkel és a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP).

A választók jóval kisebb része, 24 százaléka azt tartaná megfelelőnek, ha a második helyezett, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége lépne koalícióra a Zöldekkel és az FDP-vel.

Hasonló arányokat mutatott ki a másik országos köztelevízió, az ARD megbízásából végzett kutatás, amely szerint a választók 51 százaléka érzi úgy, hogy leginkább egy SPD-Zöldek-FDP kormány jelenthet politikai megújulást Németországnak. A másik variációtól, a CDU/CSU-Zöldek-FDP összetételű koalícióról a németek csupán 18 százaléka gondolja, hogy új fejezetet nyitna az ország történetében.

Mindkét felmérés szerint

a németek döntő többsége úgy látja, hogy távoznia kell a CDU elnöki tisztségéből a párt és a CSU közös kancellárjelöltjének, a választáson sikertelen Armin Laschetnek.

A ZDF adatai szerint a németek csaknem kétharmada - 63 százaléka - , az ARD kutatása alapján pedig pontosan kétharmada érzi úgy, hogy Laschetnek mennie kell.

Az SPD kancellárjelöltje, Olaf Scholz iránti megelőlegezett bizalom viszont igen erős. Az ARD felmérésében megkérdezettek 50 százaléka szerint az eddigi szövetségi pénzügyminiszter jó kancellár lenne. A ZDF kutatása szerint a németek 76 százaléka őt tenné meg Németország következő kormányfőjének.

A vasárnapi Bundestag-választáson az SPD a szavazatok 25,7 százalékával végzett az első helyen. A CDU/CSU története leggyengébb teljesítményével 24,1 százalékot szerzett, így már csak a második számú politikai erő Németországban.

A két párt folytathatná a 2013-ban kezdett közös kormányzást, azzal a különbséggel, hogy nem az SPD, hanem a CDU/CSU lenne a kisebbik koalíciós partner. Ezt egyikük sem szorgalmazza, ezért a szociáldemokraták és a CDU/CSU is a 14,8 százalékkal a harmadik helyen álló Zöldeket és a 11,5 százalékkal negyedik FDP-t próbálják megnyerni koalíciós partnernek.

Ez lenne az első német szövetségi kormány a második világháború óta, amelyet három partner alkot.

A kormányalakítás lehetőségeinek feltárását szolgáló megbeszélések, az úgynevezett szondázó tárgyalások pénteken kezdődtek. Elsőként a Zöldek és az FDP vezetői ültek össze. Vasárnap külön-külön az SPD-vel tárgyalnak, a CDU/CSU-val a következő héten.

A legutóbbi, 2017-es választás után rekordhosszú ideig, 172 napig tartott a kormányalakítás. Olaf Scholz és Armin Laschet tervei szerint ezúttal jóval gyorsabban, legkésőbb karácsonyig megalakul a német szövetségi kormány.

Címlapról ajánljuk
Számok mutatják: nagyon megérheti a gyorsabb energiaátállás

Számok mutatják: nagyon megérheti a gyorsabb energiaátállás

A gyorsított energiaátmenet ezermilliárdos gazdasági hasznot, tartósan új munkahelyek és alacsonyabb energiaköltségeket eredményezne Magyarország számára; a Magyar Természetvédők Szövetségének részvételével a Klíma Akcióhálózat új projekttel rukkolt elő, amely égető problémákra jelentene hatékony megoldást. A projektet már a kormányzatnak is bemutatták, és pozitív fogadtatást kapott. Marton Miklós, a Magyar Természetvédők Szövetségének éghajlatvédelmi és energia projektvezetője az InfoRádióban beszélt a részletekről.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Csapdába került az ázsiai szuperhatalom: egyetlen tengeri szoroson múlhat a jövője

Csapdába került az ázsiai szuperhatalom: egyetlen tengeri szoroson múlhat a jövője

Amikor az Egyesült Államok és Izrael idén február 28-án megtámadta Iránt, akkor aligha gondolta volna bárki, hogy az év végén még mindig ez fogja a legfontosabb témát jelenteni a globális energiaellátás és globális hatalom átalakulása szempontjából. Hormuz esete ugyanakkor másutt is felhívta a figyelmet a tengerszorosok fontosságára, és a vezető erőközpontok sebezhetőségére. Kínának is van miért aggódnia, ráadásul a felemelkedő nagyhatalom előtt jóval összetettebb kihívás áll: a saját érdekeinek az érvényesítésével okozhat olyan biztonsági kihívást, amivel éppen magának árthat a legjobban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×