A reklámadó újbóli bevezetése elsősorban a hazai médiacégek versenyképességét ronthatja – véli Novák Péter. A szakértő emlékeztetett arra, hogy az adó 2013-as felvetése, majd 2014-es bevezetése a piaci szereplőkben máig negatív emlékként él. Akkoriban ugyanis az intézkedés politikai és üzleti célokat is szolgált, és a médiaipar, illetve a médiapiac átalakításának eszköze volt.
Azóta tovább romlott a hazai médiaszereplők és tartalomszolgáltatók versenyhelyzete a nemzetközi szereplőkkel szemben. A reklámadó túlnyomó részét ráadásul a médiacégek fizetik be, amelyek számára a reklámbevétel jelenti az elsődleges bevételi forrást – magyarázta a Magyar Reklámszövetség elnöke, aki szerint ezért az intézkedést akár médiaadónak is lehetne nevezni, a legnagyobb kockázata pedig az, hogy tovább gyengíti a magyar médiavállalatok versenyképességét.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a reklámpiac viszonylag alacsony növekedésű ágazat, az idei évben ráadásul a reklámköltések összege is csökkenhet, és várhatóan jövőre sem lesz érdemi bővülés. Ebben a helyzetben különösen kedvezőtlen egy újabb ágazati különadó bevezetése, amely csökkenti az érintett vállalatok bevételeit, miközben a hirdetők emiatt nem fognak több pénzt költeni reklámokra. Tehát
a legnagyobb problémát a bevételek csökkenése jelenti, de az adó ezen keresztül a hazai piaci szereplők, sőt az egész magyar médiapiac versenyképességét is tovább ronthatja
– összegezte.
Novák Péter szerint egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy a médiacégek miként kezelnék a reklámadó esetleges újbóli bevezetését: saját költségeik között viselik-e a terhet, vagyis „benyelik-e”, vagy továbbhárítják azt. A szakértő megjegyezte, hogy a médiavállalatok jövedelmezősége is meglehetősen alacsony, az új adó pedig akár az ágazat teljes profitját felemésztheti.
Elméletileg tehát a cégek dönthetnek úgy, hogy maguk viselik a többletköltséget, de az is elképzelhető, hogy áthárítják azt a hirdetőkre. Utóbbi esetben azonban úgy véli, a hirdetők nem feltétlenül növelik majd a reklámköltéseiket az adó miatt, hiszen nem fognak nagyobb reklámbüdzsével nekivágni a következő évnek, így végső soron kevesebb pénz juthat el a médiavállalatokhoz.
A Magyar Reklámszövetség elnöke szerint a versenyképesség szempontjából valójában másodlagos, hogy a globális digitális platformok végül befizetik-e a reklámadót. A magyarországi médiacégek ugyanis jogkövető piaci szereplőként biztosan teljesítik majd az adófizetési kötelezettségüket, ami mindenképpen rontja gazdasági lehetőségeiket és versenyhelyzetüket. Hozzátette: a költségvetés szempontjából természetesen fontos kérdés, hogy a nemzetközi szereplők is befizetik-e az adót, a hazai vállalatok versenyképességére azonban mindkét esetben kedvezőtlenül hat az intézkedés.
A parlamenthez benyújtott törvényjavaslat szerint az adómentességi értékhatárt az eddigi 100 millióról 500 millió forint reklámbevételre emelték. Ez azt jelenti, hogy a legkisebb piaci szereplőket egyelőre nem érinti az intézkedés, az ennél nagyobb vállalkozások számára azonban már érezhető terhet jelenthet – egyértelműsítette Novák Péter. A szakértő bízik abban, hogy nem kerül sor tömeges cégbezárásokra,
arra viszont számítani lehet, hogy az érintett vállalatok elhalasztják vagy visszafogják beruházásaikat. Ez akár a tartalomszolgáltatás minőségére is kedvezőtlenül hathat, tovább rontva a hazai médiacégek versenyképességét.
A Magyar Reklámszövetség elnöke szerint nehezen érthető, hogy a kormány miért kívánja tovább rontani azoknak a magyar tartalomszolgáltatóknak a gazdasági helyzetét, amelyek már most is nehéz versenyhelyzetben vannak a globális szereplőkkel szemben. Hangsúlyozta: nem támogatnak olyan adókat, amelyek lassítják a gazdaság növekedését, ezért továbbra is azt szorgalmazzák, hogy a reklámadót sem ebben, sem más formában ne vezessék be.
A cikk alapjául szolgáló interjút Kocsis Éva készítette.




