Egy olyan nyár után, mint amilyen mögöttünk áll, a legtöbb ember számára nem kell hosszasan vázolni, hogy az éghajlati krízis mit jelent; amikor

• a Dunában teljesen meg kell állítani a hajóforgalmat,
• az atomerőmű dunai vizes hűtése teljesen problematikussá válik
• a Velencei-tó szinte kiszárad,
• a Balaton is rohamosan apadni kezd,

ezek olyan jelek, amelyek mellett a Klíma Akcióhálózat sem tudott elmenni.

„Ma már teljesen egyértelmű, hogy ezek a hőhullámok hatnak az emberek munkateljesítményére, tehát a gazdaságra is, és akkor nem is említem azt, hogy a hőhullámos napokon megugrik a kórházi felvételek száma és a haláleseteké is. Ezt lehet nagyon Pató Pál módjára kezelni, de a most megjelent kutatás azt mondja, hogy kifejezetten pénzügyileg is hasznos, ha felgyorsítjuk az intézkedéseket” – vázolta az InfoRádióban Marton Miklós, a Magyar Természetvédők Szövetségének éghajlatvédelmi és energia projektvezetője.

A gyorsabb energiaátmenetet sürgetik, és erre szeretnék felhívni a figyelmet. A legfontosabb lépések szerinte a következők:

• a lakóingatlanok energetikai felújítása, hogy ne „fűtsük az utcát”, ne használjunk el olyan energiát, amire nem is lenne szükség
• energiatakarékossági program; „egy olyan modellből indultunk ki, ami már 2040-re eléri a klímasemlegességet. Igen ambiciózus programmal számoltunk, és azt találtuk, hogy ennek a fő hozadékai gyakorlatilag már 2030-ra kimutathatók, így Magyarországon minden ember 2030-ra évi 50 ezer forintot spórolhatna meg az energiaköltségein, és évi 70 ezer forintot elkerült klímakárokon” – folytatta.

Marton Miklós szerint 2050 helyett már 2040-re is elérhető lenne a klímasemlegesség, ezen az úton haladva pedig már 2030-ra meg lehetne spórolni 140 milliárd forintot Magyarországon.

Mint rámutatott még, megjelennek olyan hasznok is, mint az új munkahelyek, a Magyar Természetvédők Szövetsége modellezése szerint 85 ezer új és állandó munkahely létrejöttét eredményezi ez az átállás, ami nemcsak önmagában pozitív, de az átállással párhuzamosan csökken a légszennyezettség, ez pedig már eleve magasabb egészségminőséget jelent, és az egészségügyi kiadások is csökkennek.

A kezdeményezésre pozitívan reagált a kormány, igaz, a klímavédelmi törvényről még csak most tárgyal a kabinet.

A cikk Pintér Dániel interjúja alapján készült.