Magyarországon a kilométeróra visszatekerése akár egy év szabadságvesztéssel is büntethető. A gyakorlatban azonban a rendőrség által 2025-ben lezárt 47, kilométeróra-csalással kapcsolatos ügy közül mindössze egy esetben alkalmaztak megrovást – írja közleményében a CarVertical az Országos Rendőr-főkapitányság által kiadott adatok alapján.

A cég a hivatalos adatokat saját, futásteljesítmény-eltérésekre vonatkozó eredményeivel vetette össze, hogy pontosabb képet kapjon arról, hogyan jelennek meg a kilométeróra-csalások a statisztikákban, és miként kezelik ezeket az eseteket a gyakorlatban. Az adatokból látható, hogy a rendőrség, a bíróságok és más intézmények az eljárás különböző szakaszait rögzítik, ezért az összkép jóval összetettebb annál, mint amit önmagában a maximálisan kiszabható büntetés sugall.

Az adatokból kiderül, hogy 2025-ben összesen 47 ilyen ügyet zártak le, ebből azonban mindössze 1 végződött szankcióval.

A magyar jog külön bűncselekményként kezeli a kilométeróra-adatok meghamisítását. A Büntető Törvénykönyv 348. §-a szerint aki jogtalan haszonszerzés céljából meghamisítja a gépjármű kilométer-számlálója által jelzett értéket, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A rendelkezés nem határoz meg konkrét összegű pénzbüntetést.

A CarVertical kiemeli: a vásárlók szempontjából a hatósági eljárás csak akkor kezdődik, amikor a csalás gyanúja már felmerült. A közvetlenebb kockázat az, hogy valaki olyan autóért fizet, amelynek kijelzett futásteljesítménye nem tükrözi a jármű valós előéletét. Az alacsonyabb kilométeróra-állás befolyásolhatja, hogyan ítéli meg a vevő az autó értékét, elhasználtságát és várható karbantartási költségeit.

Annak érdekében, hogy a hivatalos adatokat piaci összefüggésbe helyezze, a cég azt is megvizsgálta, milyen gyakran fordul elő futásteljesítmény-eltérés a felhasználói által ellenőrzött járműveknél.

A vállalat átláthatósági indexe szerint a Magyarországon lekért járműtörténeti jelentések 5,3 százalékában találtak kilométeróra-manipulációra utaló jeleket, vagyis körülbelül minden 19. ellenőrzött autónál.

Ez az arány közvetlenül nem hasonlítható össze az országos bűnüldözési statisztikákkal, de jól mutatja, hogy a felhasználók által ellenőrzött autóknál milyen gyakran jelennek meg futásteljesítmény-eltérések.

Ramūnas Pletkus, a CarVertical autóipari szakértője a közleményben leszögezi: „Az egyéves maximális szabadságvesztés szigorúnak hangzik, de egy vásárló számára a legfontosabb kérdés jóval korábban felmerül: még a fizetés előtt felismerhető-e, hogy visszatekerték az autó kilométeróráját? A maximálisan kiszabható büntetés csak az egyik része a történetnek – az is számít, hogy a csalás gyanúját sikerül-e felismerni, kivizsgálni, és az ügyet végső döntésig eljuttatni.”

„Ha a felhasználóink által Magyarországon ellenőrzött autók közül nagyjából minden 19.-nél futásteljesítmény-eltérésre utaló jelek mutatkoznak, különösen fontos a megbízható előéleti adatokhoz való hozzáférés, hiszen így a probléma még időben felismerhető, nem csak utólag, a következmények jelentkezésekor”

– hangsúlyozza a szakértő. A helyzet még összetettebb, amikor egy autó országhatárokon át kerül egyik piacról a másikra. A CarVertical átláthatósági indexe szerint a magyarországi felhasználók által lekért járműtörténeti jelentések 50,11 százaléka olyan autóhoz kapcsolódott, amelyet korábban más országban is nyilvántartásba vettek. Vagyis körülbelül minden második ellenőrzött járműnek volt külföldi előélete.

A jármű futásteljesítményére vonatkozó adatok különböző nemzeti vagy magánadatbázisokban lehetnek nyilvántartva, így a vásárlók és a hatóságok nehezebben kapnak teljes képet az autó előéletéről.

A korábbi kilométeróra-állásokhoz való hozzáférés ezért a vásárlók védelmének fontos eszköze lehet, különösen importált használt autóknál.

„Európában nemcsak a kilométeróra-csalásért kiszabható büntetések térnek el országonként, hanem a bűncselekmény meghatározása és nyilvántartása is. Az egységesebb besorolás és a járműadatok hatékonyabb megosztása pontosabb képet adna a probléma valódi mértékéről, és következetesebb védelmet biztosítana a fogyasztóknak az országhatárokon átívelő autópiacon is” – emeli ki a közleményben Ramūnas Pletkus.