Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 7. vasárnap Ambrus
Armin Laschet, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, a CDU-CSU pártszövetség kancellárjelöltje (k) a CDU berlini eredményváró rendezvényén a német szövetségi parlamenti választás estéjén, 2021. szeptember 26-án.
Nyitókép: MTI/AP/Markus Schreiber

Saját hátországában is gyengül Armin Laschet pozíciója

Jóllehet, a vasárnapi németországi választáson 1,6 százalék különbséggel második helyen végzett CDU/CSU kancellárjelöltje, Armin Laschet továbbra is azt az álláspontot képviseli, hogy a koalíciós tárgyalások tényleges esélyese ő lesz, időközben mind több jelentés szerint immár saját pártján belül is megindult a mozgolódás eltávolítására.

A brüsszeli Politico szerint Armin Laschet a kereszténydemokrata párt vezetőségének hétfői zárt ülésén azzal érvelt, hogy egy CDU/CSU vezetésű kormány – az ő kancellársága alatt – még továbbra is nem csupán lehetséges, de valószínű is. Mindenesetre valószínűbb, mint hogy ugyanez sikerülhet az Olaf Scholz-vezette szociáldemokratáknak.

Laschet történelmi precedenssel is szolgált: 1969-ben az akkor szintén második helyen végzett SPD Willy Brandt vezetésével be tudta előzni a relatív győztes keresztény pártszövetséget azzal, hogy koalícióra lépett a szabaddemokrata párttal (FDP), és így az addigi kereszténydemokrata kancellár Kurt Georg Kiesinger végül hoppon maradt. Most akár ezért is revansot vehetnek – véli a CDU mai elnöke.

Elemzők megjegyzik, hogy papíron erre a mai második helyezettnek akár még lehetne is esélye, különös tekintettel arra, hogy a FDP mai pozíciója érzékelhetően inkább a keresztény pártokhoz áll közelebb, mint egy leendő szociáldemokrata-zöld koalíciós programhoz, és ezért legalábbis kétséges, hogy ez utóbbiakkal a szabaddemokraták eredményesen tárgyalhatnak majd.

Azt azonban

mind többen kétlik – és a jelek szerint immár saját pártján belül is –, hogy egy esetleges keresztény-zöld-szabaddemokrata koalíció továbbra is Laschet kormányfősége mellett kezdhetne el működni.

Egészen konkrétan: apró, de jól látható jelekkel, gesztusokkal megindult a támadás a leszerepelt kereszténydemokrata kancellárjelölt ellen.

A jelet az ország legnagyobb példányszámú lapja, a Bild hétfői reggeli cikke adta meg, midőn feltette a kérdést: „És Laschet miért nem gratulál Scholznak?”. Mindezt aztán hamarosan elkezdték követni a politikai nyilatkozatok is.

Peter Altmaier, eddigi kereszténydemokrata német szövetségi gazdasági miniszter a „CDU sorainak újrarendezésére” hívott fel. Markus Söder, a szövetséges bajor keresztényszociális unió (CSU) elnöke (tartományi miniszterelnök, korábban Laschet riválisa a konzervatív oldal kancellárjelöltségéért) német lapjelentések szerint úgy fogalmazott, hogy „Laschetnak döntenie kellene önmagáról”.

Hogy mi lehetne e döntés iránya, azt még egyértelműbbé tette a CDU ifjúsági szárnyához tartozó Ellen Demuth, aki nyíltan lemondásra szólította fel az eddigi kancellárjelöltet.

„Armin Laschet, maga veszített. Ne okozzon további kárt az CDU-nak és mondjon le”

– idézték szavait sajtójelentések.

Alexander Dobrindt – korábbi keresztényszociális közlekedési miniszter a 2017 előtti Merkel-kormányban, jelenleg a CSU parlamenti képviselője a Bundestagban – a Politico szerint arról beszélt, hogy a középjobb gyenge szereplése „a rosszul megválasztott irányból, a gyenge kampányból és a gyenge (kancellár)jelöltből” fakadt.

Michael Kretschmer Szászország eddigi kereszténydemokrata tartományi miniszterelnöke – akit vasárnap a szélsőjobboldali „Németország Másként” (AfD) jelöltje győzött le – pedig egyszerűen leszögezte: a CDU ezúttal nem kapott kormányzási mandátumot a választóktól.

Mindez szakértők szerint arra utal, hogy a kancellárjelöltek közül személy szerint egyébként is utolsó helyen végzett Laschet ellen megindult a pártszövetségen belül is a szervezkedés.

E vélemények szerint egyáltalán nem lehet kizárni, hogy még ha meg is valósulna az általa vizionált CDU/CSU, FDP és zöld koalíció – szám szerint ez is hozná a parlamenti többséget -, ám ahhoz láthatóan jobboldalon is egyre kevesebbeknek fűlik a foga, hogy ennek vezetésével a jelöltek versengésében személy szerint is leszerepelt észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnököt bízzák meg.

A német ARD egyébként ismertette azt a „választói térképet”, amiből kitűnik, hogy

2017 óta a CDU/CSU pártszövetség összesen 6,5 millió szavazót „engedett át” más pártoknak.

A pártlistás szavazásnál kétmillióan pártoltak át a Scholz nevével fémjelzett szociáldemokrata kampány támogatására, 1,3 millió szavazó a szabaddemokratáknál kötött ki, további egymillió pedig a zöldeknél.

A térképből ugyanakkor az is kitűnt, hogy a legutóbbi (2017-es) választáson rájuk voksolt szavazókból közel egymilliót (960 ezer választót) az SPD is elveszített, viszont – például a CDU-tól – kaptak helyette máshonnan másokat.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Legendás második világháborús színterekre térnek vissza az amerikai katonák, ezúttal egy teljesen másik ellenséggel nézhetnek  farkasszemet

Legendás második világháborús színterekre térnek vissza az amerikai katonák, ezúttal egy teljesen másik ellenséggel nézhetnek farkasszemet

Egyre hangosabban szólnak a harci dobok a Távol-Keleten, a világnak szinte minden napra jut valami hír a kínai Népi Felszabadító Hadsereg (People’s Liberation Army – PLA) mozgásáról, vagy éppen legújabb fejlesztéseiről. Az utóbbi hetekben éppen Japánnal megy az acsarkodás, de a háttérben az Egyesült Államok folyamatosan erősíti a pozícióját, méghozzá nem is akárhol: a második világháború legendás helyszíneit élesztik újra, olyat is, ahonnan elindultak a bombázók 1945 augusztusában a Japán elleni atomcsapáshoz. A terv világos stratégiát vázol fel, amely arra figyelmezteti a teljes térséget, hogy egyre élénkebben éri őket a háború közelgő szele.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×