Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
Armin Laschet, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, a CDU-CSU pártszövetség kancellárjelöltje (k) a CDU berlini eredményváró rendezvényén a német szövetségi parlamenti választás estéjén, 2021. szeptember 26-án.
Nyitókép: MTI/AP/Markus Schreiber

Saját hátországában is gyengül Armin Laschet pozíciója

Jóllehet, a vasárnapi németországi választáson 1,6 százalék különbséggel második helyen végzett CDU/CSU kancellárjelöltje, Armin Laschet továbbra is azt az álláspontot képviseli, hogy a koalíciós tárgyalások tényleges esélyese ő lesz, időközben mind több jelentés szerint immár saját pártján belül is megindult a mozgolódás eltávolítására.

A brüsszeli Politico szerint Armin Laschet a kereszténydemokrata párt vezetőségének hétfői zárt ülésén azzal érvelt, hogy egy CDU/CSU vezetésű kormány – az ő kancellársága alatt – még továbbra is nem csupán lehetséges, de valószínű is. Mindenesetre valószínűbb, mint hogy ugyanez sikerülhet az Olaf Scholz-vezette szociáldemokratáknak.

Laschet történelmi precedenssel is szolgált: 1969-ben az akkor szintén második helyen végzett SPD Willy Brandt vezetésével be tudta előzni a relatív győztes keresztény pártszövetséget azzal, hogy koalícióra lépett a szabaddemokrata párttal (FDP), és így az addigi kereszténydemokrata kancellár Kurt Georg Kiesinger végül hoppon maradt. Most akár ezért is revansot vehetnek – véli a CDU mai elnöke.

Elemzők megjegyzik, hogy papíron erre a mai második helyezettnek akár még lehetne is esélye, különös tekintettel arra, hogy a FDP mai pozíciója érzékelhetően inkább a keresztény pártokhoz áll közelebb, mint egy leendő szociáldemokrata-zöld koalíciós programhoz, és ezért legalábbis kétséges, hogy ez utóbbiakkal a szabaddemokraták eredményesen tárgyalhatnak majd.

Azt azonban

mind többen kétlik – és a jelek szerint immár saját pártján belül is –, hogy egy esetleges keresztény-zöld-szabaddemokrata koalíció továbbra is Laschet kormányfősége mellett kezdhetne el működni.

Egészen konkrétan: apró, de jól látható jelekkel, gesztusokkal megindult a támadás a leszerepelt kereszténydemokrata kancellárjelölt ellen.

A jelet az ország legnagyobb példányszámú lapja, a Bild hétfői reggeli cikke adta meg, midőn feltette a kérdést: „És Laschet miért nem gratulál Scholznak?”. Mindezt aztán hamarosan elkezdték követni a politikai nyilatkozatok is.

Peter Altmaier, eddigi kereszténydemokrata német szövetségi gazdasági miniszter a „CDU sorainak újrarendezésére” hívott fel. Markus Söder, a szövetséges bajor keresztényszociális unió (CSU) elnöke (tartományi miniszterelnök, korábban Laschet riválisa a konzervatív oldal kancellárjelöltségéért) német lapjelentések szerint úgy fogalmazott, hogy „Laschetnak döntenie kellene önmagáról”.

Hogy mi lehetne e döntés iránya, azt még egyértelműbbé tette a CDU ifjúsági szárnyához tartozó Ellen Demuth, aki nyíltan lemondásra szólította fel az eddigi kancellárjelöltet.

„Armin Laschet, maga veszített. Ne okozzon további kárt az CDU-nak és mondjon le”

– idézték szavait sajtójelentések.

Alexander Dobrindt – korábbi keresztényszociális közlekedési miniszter a 2017 előtti Merkel-kormányban, jelenleg a CSU parlamenti képviselője a Bundestagban – a Politico szerint arról beszélt, hogy a középjobb gyenge szereplése „a rosszul megválasztott irányból, a gyenge kampányból és a gyenge (kancellár)jelöltből” fakadt.

Michael Kretschmer Szászország eddigi kereszténydemokrata tartományi miniszterelnöke – akit vasárnap a szélsőjobboldali „Németország Másként” (AfD) jelöltje győzött le – pedig egyszerűen leszögezte: a CDU ezúttal nem kapott kormányzási mandátumot a választóktól.

Mindez szakértők szerint arra utal, hogy a kancellárjelöltek közül személy szerint egyébként is utolsó helyen végzett Laschet ellen megindult a pártszövetségen belül is a szervezkedés.

E vélemények szerint egyáltalán nem lehet kizárni, hogy még ha meg is valósulna az általa vizionált CDU/CSU, FDP és zöld koalíció – szám szerint ez is hozná a parlamenti többséget -, ám ahhoz láthatóan jobboldalon is egyre kevesebbeknek fűlik a foga, hogy ennek vezetésével a jelöltek versengésében személy szerint is leszerepelt észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnököt bízzák meg.

A német ARD egyébként ismertette azt a „választói térképet”, amiből kitűnik, hogy

2017 óta a CDU/CSU pártszövetség összesen 6,5 millió szavazót „engedett át” más pártoknak.

A pártlistás szavazásnál kétmillióan pártoltak át a Scholz nevével fémjelzett szociáldemokrata kampány támogatására, 1,3 millió szavazó a szabaddemokratáknál kötött ki, további egymillió pedig a zöldeknél.

A térképből ugyanakkor az is kitűnt, hogy a legutóbbi (2017-es) választáson rájuk voksolt szavazókból közel egymilliót (960 ezer választót) az SPD is elveszített, viszont – például a CDU-tól – kaptak helyette máshonnan másokat.

Címlapról ajánljuk
Olajtankert bombáztak le az irániak, beleremeghet a világ kőolajpiaca

Olajtankert bombáztak le az irániak, beleremeghet a világ kőolajpiaca

Miután Irán közölte, hogy válaszul az amerikai–izraeli légitámadásokra lezárják a világ egyik fő „kőolaj-ütőerét”, a Hormuzi-szorost, iráni rakétatalálat ért egy olajtankert. A világ kőolajpiacán nagy változások jöhetnek, akár nagy áremelkedés is elképzelhető. A magyar kormány szerint ebben a kiélezett helyzetben különösen fontos, hogy Ukrajna újraindítsa a szállítást a Barátság kőolajvezetéken Magyarország felé.
inforadio
ARÉNA
2026.03.01. vasárnap, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő
Új vezetők vették át Iránt, Teherán súlyos támadás alatt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Új vezetők vették át Iránt, Teherán súlyos támadás alatt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Az ország irányítását egy háromfős testület veszi át. A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Iránban tízezrek vannak az utcákon, akik bosszúért tüntetnek, Pakisztánban és Irakban az amerikai követségek épületeit támadják helyiek. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×