eur:
413.91
usd:
396.85
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Armin Laschet, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, a CDU-CSU pártszövetség kancellárjelöltje (k) a CDU berlini eredményváró rendezvényén a német szövetségi parlamenti választás estéjén, 2021. szeptember 26-án.
Nyitókép: MTI/AP/Markus Schreiber

Saját hátországában is gyengül Armin Laschet pozíciója

Jóllehet, a vasárnapi németországi választáson 1,6 százalék különbséggel második helyen végzett CDU/CSU kancellárjelöltje, Armin Laschet továbbra is azt az álláspontot képviseli, hogy a koalíciós tárgyalások tényleges esélyese ő lesz, időközben mind több jelentés szerint immár saját pártján belül is megindult a mozgolódás eltávolítására.

A brüsszeli Politico szerint Armin Laschet a kereszténydemokrata párt vezetőségének hétfői zárt ülésén azzal érvelt, hogy egy CDU/CSU vezetésű kormány – az ő kancellársága alatt – még továbbra is nem csupán lehetséges, de valószínű is. Mindenesetre valószínűbb, mint hogy ugyanez sikerülhet az Olaf Scholz-vezette szociáldemokratáknak.

Laschet történelmi precedenssel is szolgált: 1969-ben az akkor szintén második helyen végzett SPD Willy Brandt vezetésével be tudta előzni a relatív győztes keresztény pártszövetséget azzal, hogy koalícióra lépett a szabaddemokrata párttal (FDP), és így az addigi kereszténydemokrata kancellár Kurt Georg Kiesinger végül hoppon maradt. Most akár ezért is revansot vehetnek – véli a CDU mai elnöke.

Elemzők megjegyzik, hogy papíron erre a mai második helyezettnek akár még lehetne is esélye, különös tekintettel arra, hogy a FDP mai pozíciója érzékelhetően inkább a keresztény pártokhoz áll közelebb, mint egy leendő szociáldemokrata-zöld koalíciós programhoz, és ezért legalábbis kétséges, hogy ez utóbbiakkal a szabaddemokraták eredményesen tárgyalhatnak majd.

Azt azonban

mind többen kétlik – és a jelek szerint immár saját pártján belül is –, hogy egy esetleges keresztény-zöld-szabaddemokrata koalíció továbbra is Laschet kormányfősége mellett kezdhetne el működni.

Egészen konkrétan: apró, de jól látható jelekkel, gesztusokkal megindult a támadás a leszerepelt kereszténydemokrata kancellárjelölt ellen.

A jelet az ország legnagyobb példányszámú lapja, a Bild hétfői reggeli cikke adta meg, midőn feltette a kérdést: „És Laschet miért nem gratulál Scholznak?”. Mindezt aztán hamarosan elkezdték követni a politikai nyilatkozatok is.

Peter Altmaier, eddigi kereszténydemokrata német szövetségi gazdasági miniszter a „CDU sorainak újrarendezésére” hívott fel. Markus Söder, a szövetséges bajor keresztényszociális unió (CSU) elnöke (tartományi miniszterelnök, korábban Laschet riválisa a konzervatív oldal kancellárjelöltségéért) német lapjelentések szerint úgy fogalmazott, hogy „Laschetnak döntenie kellene önmagáról”.

Hogy mi lehetne e döntés iránya, azt még egyértelműbbé tette a CDU ifjúsági szárnyához tartozó Ellen Demuth, aki nyíltan lemondásra szólította fel az eddigi kancellárjelöltet.

„Armin Laschet, maga veszített. Ne okozzon további kárt az CDU-nak és mondjon le”

– idézték szavait sajtójelentések.

Alexander Dobrindt – korábbi keresztényszociális közlekedési miniszter a 2017 előtti Merkel-kormányban, jelenleg a CSU parlamenti képviselője a Bundestagban – a Politico szerint arról beszélt, hogy a középjobb gyenge szereplése „a rosszul megválasztott irányból, a gyenge kampányból és a gyenge (kancellár)jelöltből” fakadt.

Michael Kretschmer Szászország eddigi kereszténydemokrata tartományi miniszterelnöke – akit vasárnap a szélsőjobboldali „Németország Másként” (AfD) jelöltje győzött le – pedig egyszerűen leszögezte: a CDU ezúttal nem kapott kormányzási mandátumot a választóktól.

Mindez szakértők szerint arra utal, hogy a kancellárjelöltek közül személy szerint egyébként is utolsó helyen végzett Laschet ellen megindult a pártszövetségen belül is a szervezkedés.

E vélemények szerint egyáltalán nem lehet kizárni, hogy még ha meg is valósulna az általa vizionált CDU/CSU, FDP és zöld koalíció – szám szerint ez is hozná a parlamenti többséget -, ám ahhoz láthatóan jobboldalon is egyre kevesebbeknek fűlik a foga, hogy ennek vezetésével a jelöltek versengésében személy szerint is leszerepelt észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnököt bízzák meg.

A német ARD egyébként ismertette azt a „választói térképet”, amiből kitűnik, hogy

2017 óta a CDU/CSU pártszövetség összesen 6,5 millió szavazót „engedett át” más pártoknak.

A pártlistás szavazásnál kétmillióan pártoltak át a Scholz nevével fémjelzett szociáldemokrata kampány támogatására, 1,3 millió szavazó a szabaddemokratáknál kötött ki, további egymillió pedig a zöldeknél.

A térképből ugyanakkor az is kitűnt, hogy a legutóbbi (2017-es) választáson rájuk voksolt szavazókból közel egymilliót (960 ezer választót) az SPD is elveszített, viszont – például a CDU-tól – kaptak helyette máshonnan másokat.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×