Infostart.hu
eur:
381.42
usd:
321.78
bux:
128831.58
2026. február 1. vasárnap Ignác
Angela Merkel kancellár beszél a német soros európai uniós elnökségről a parlament plenáris ülésén Berlinben 2020. június 18-án. Németország július 1-jétől tölti be az Európai Unió soros elnökségét.
Nyitókép: Michele Tantussi

Lejtmenetben a CDU: egyre többen Merkel felelősségét firtatják

Angel Merkel felelősségét firtató cikkek kezdtek megjelenni a német és a nemzetközi sajtóban, de immár nem kancellári, hanem kereszténydemokrata pártpolitikusi örökségét vizsgálva.

Pártja elhanyagolásával vádolja egyre több nyilatkozat a 16 évnyi német kancellárságban megdicsőült Angela Merkelt, amelyekből a hétfői Politico közölt egy csokorra valót, de igazából már a korábbi napokban is vissza-visszatérő hangként jelentkeztek a médiában.

„A CDU történelmi mélyponton van, és persze az emberek kezdik felvetni a kérdést, hogy mennyi ebben Merkel felelőssége? Végül is 18 éven át ő volt a párt elnöke” – idézte a brüsszeli portál Christoph Ploss kereszténydemokrata szövetségi parlamenti képviselőt, majd az ilyen vélemények összegzéseként maga a riport állapítja meg:

a kancellár az egyik legfontosabb politikusi feladatát nem teljesítette, midőn nem tartotta meg pártját a hatalomban.

Azt már az elmúlt hetekben is unásig ismételgette a nemzetközi sajtó, milyen történelmi visszaesést élt meg a német Kereszténydemokrata Párt a szeptember végi választáson. Ezt tetőzte be a hétvégére a párt idén választott új vezetőjének, Armin Laschetnak lemondási szándéka, amivel három éven belül harmadszor futhatnak neki a pártelnök-választásnak.

Mindeközben a CDU két további régi tartópillére - Annegret Kramp-Karrenbauer, aki 2020-ig maga is Merkel pártvezetői utódaként állt a CDU élén, és Peter Altmaier eddigi gazdasági miniszter – pedig a parlamenti képviselőségéről készülnek lemondani. Ők úgy fogalmaztak, hogy „a fiatal generációnak akarnak helyet biztosítani”, de akad olyan vélemény is, hogy mindez egyelőre a további leépülés jele is.

A szűken vett választási kudarc elsőszámú okaként legtöbben az alkalmatlan jelöltállítást emlegetik, amiben Merkelnek nem sok szerepe volt: a pártelnöki teendők 2018-as leadása óta általában kerülte, hogy belefolyjon párton belüli ügyekbe (sokan egyébként éppen ezzel kezdik a neki felróható hibák sorát).

Többen kudarcot vallott koncepciónak tartják ugyanakkor már magának a pártelnöki és a kancellári funkciónak a kettéválasztását is. Főként úgy, hogy ő viszont,

évtizedes kancellársággal a háta mögött, szükségszerűen beárnyékolt mindenki mást, bárki is állt éppen a helyére a párt élén.

Kramp-Karrenbauer ezt egyébként ki is mondta, amikor 2020-ban önként lemondott a párt vezetéséről, és lépésének egyik okául azt jelölte meg: arra a megállapításra jutott, hogy a két feladatnak (a kancellárságnak és a pártelnökségnek) egy kézben kell lennie. Ugyanezt alig egy hónappal ezelőtt – mondhatni szóról-szóra Kramp-Karrenbauer megfogalmazását használva – a Tagesspiegelnek nyilatkozva megismételte a német belpolitika nagy veteránja, Wolfgang Schäuble is.

A Bundestag jelenlegi elnöke, korábban több cikluson át Merkel különböző kormányainak minisztere, „ős” CDU-tag Schäuble Laschet lehetetlen helyzetével példálózott. Még ha nem is követett volna el hibákat az észak-rajna-vesztfáliai politikus, a rávetülő "sikereskancellár-árnyék" mögött sem azzal nem válhatott vonzóvá, ha azt mondja, hogy ő bezzeg majd mindent másként fog csinálni, sem pedig azzal, ha azt hangoztatta, hogy minden ugyanúgy megy majd tovább. „Ez jelenleg komoly tehertétel a pártomnak” – mutatott rá nyilatkozatában a veterán politikus.

A legkomolyabb bírálat azonban Merkel felé az, hogy felhígította és arctalanná tette a CDU identitását.

Oly mértékig középre húzta pártját és annak politikáját – rendszeresen átvéve olyan programokat a baloldaltól is, mint a minimum bérek megemelése, a kötelező katonai szolgálat eltörlése, az azonos neműek házasságának engedélyezése vagy az atomerőművek bezárása –, hogy ezzel ugyan hosszú időre kihúzta a talajt a szociáldemokraták lába alól, de közben el is veszítette a CDU hagyományos konzervatív jobbszárnyát. Egy részük a szélsőjobboldali AfD-nél (Németország Másként) kötött ki, mások egyszerűen otthon maradtak és nem szavaztak.

Minderre jött rá a szíriai menekültek 2015-ös beengedése, ami a hagyományos pártbázison belül sokak szemében végkép vállalhatatlanná tette a merkeli CDU további követését – idézett véleményeket a brüsszeli Politico, amely tudósítása végén visszatért a már idézett Christoph Ploss véleményéhez:

a szeptemberi választás legfontosabb tanulsága, hogy a CDU-nak újra meg kell találnia a módot arra, hogy ismét többekhez szóljon.
Címlapról ajánljuk

Bécset ostromolja Orbán Viktor legfőbb politikai szövetségese

Politikai földrengésként értékelik az osztrák elemzők a legfrissebb pártpreferencia-adatokat, melyek szerint a bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárt nemcsak országosan, hanem a hagyományosan baloldali fellegvárnak számító Bécsben is átvette a vezetést. A mérések szerint az FPÖ és a szociáldemokrata SPÖ jelenleg fej-fej mellett, 25,9 százalékon áll a fővárosban.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
A cégvezető tudattalanja így hat a munkatársak hormonszintjére, és írja át a vállalati eredményeket

A cégvezető tudattalanja így hat a munkatársak hormonszintjére, és írja át a vállalati eredményeket

A vállalatok működésében jelentkező rejtett pszichológiai dinamikákat vizsgáló cikksorozatunk első részében bemutattuk, hogy a csend és a félelem súlyos milliárdokba kerülhet egy szervezetnek. De miért alakul ki a félelem kultúrája még akkor is, ha a vezető azt állítja: „nyitott vagyok”? A válasz a jéghegy csúcsa alatt rejlik. Minden szervezet a vezetőjének kivetülése, ahol a piaci eredményeket nemcsak a stratégia, hanem a vezető belső, tudattalan működése – a „láthatatlan CEO” – is formálja.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×