eur:
410.45
usd:
389.99
bux:
79186.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Olaf Scholz német alkancellár, pénzügyminiszter, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje integet a párt berlini eredményváró rendezvényén a német szövetségi parlamenti választás estéjén, 2021. szeptember 26-án.
Nyitókép: Wolfgang Kumm

Olaf Scholz megmondta, szerinte kiknek kell kormányozniuk Németországban

Az SPD kancellárjelöltje szerint azzal a szándékkal kell nekivágni a kormányzásnak, hogy a felek a következő választás után is egy koalícióban folytassák.

Azoknak a pártoknak kell megalakítaniuk Németország következő kormányát, amelyek megerősödve kerültek ki a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásból – jelentette ki a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje hétfőn Berlinben.

Olaf Scholz az SPD vezető testületeinek tanácskozása után tartott tájékoztatóján kiemelte: a vasárnapi Bundestag-választás nyertesei a szociáldemokraták, a Zöldek és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP), ezért ennek a három pártnak kell kormányt alakítani, méghozzá a választás győztese, az SPD vezetésével.

Az FDP azon javaslatával kapcsolatban, miszerint először a liberálisoknak és a Zöldeknek kellene tárgyalniuk a közös kormányzás lehetőségeiről, újságírói kérdésre azt mondta: "teljesen oké, ha egymással is beszélnek, akikkel együtt akarunk dolgozni".

Hangsúlyozta, hogy az együttműködést a bizalomra kell felépíteni, és

azzal a szándékkal kell nekivágni a kormányzásnak, hogy a következő választás után is együtt maradjon a koalíció

– utalva arra, hogy amikor az FDP legutóbb kormányon volt és a jobbközép CDU/CSU partnereként tevékenykedett, végül kiesett a Bundestagból.

Ugyancsak a bizalomra hivatkozva Olaf Scholz kiemelte, hogy nem a nyilvánosság előtt vitatják meg az együttműködés lehetőségeinek feltérképezését szolgáló előzetes megbeszélések és a koalíciós tárgyalások menetrendjét és témáit, és azt sem, hogy az SPD mihez ragaszkodik a választási programjából, és milyen ügyekben tehet engedményeket partnereinek.

Elmondta, hogy

karácsony előtt szeretnék megalakítani az SPD-Zöldek-FDP kormányt.

Felidézte, hogy Németországban volt már

  • szociálliberális – SPD-FDP összetételű – szövetségi kormány (1969-től 1982-ig), és volt már
  • "szociálökológiai" – SPD-Zöldek összetételű – kormány is (1998-tól 2005-ig).

Ezekre az előzményekre csatlakozva a három párt összefogásából "sikerülhet valami jó országunk számára most, a húszas évek elején" - mondta Olaf Scholz.

Hozzátette: igen figyelemreméltó, hogy a német politikában éppen ennek a három pártnak van "elbeszélése a haladásról", elképzelése arról, hogy miként fejlődhet, léphet előre az ország és a társadalom. A szociáldemokraták a mindenkit megillető tiszteletet a középpontba helyező programjában foglalta össze ezt az elbeszélést, a Zöldek által képviselt "fejlődéstörténet" középpontjában a klímavédelem áll, és a liberálisoknak is van ilyen elbeszélésük a "modern társadalomról" - fejtette ki a politikus, kiemelve, hogy eredményes lehet egy kormány, amelyet ugyan más-más alapállásból, de ugyanúgy a haladást, a fejlődést képviselő pártok alkotnak.

A szociáldemokraták kancellárjelöltjét kérdezték a többi között külpolitikai törekvéseiről is, amelyekkel kapcsolatban a mindenkori berlini vezetés politikájában megmutatkozó folyamatosságot, az Európai Unió (EU) és a transzatlanti kapcsolatok erősítésének igényét emelte ki.

Mint mondta,

a legfontosabb a jogállamiság, a demokrácia, a piacgazdaság, a szociális állam és a technológiai fejlődés, mindezt pedig csak együtt tudják biztosítani az EU tagállamai.

Németország az EU közepén fekvő "nagy országként, nagy lakosságával és nagy gazdasági erejével különleges felelősséget visel", ami azt jelenti, hogy "nemzeti üggyé kell tennie az EU fejlődését, a Kelet és a Nyugat és az Észak és Dél közötti jó együttműködést, és azt, hogy ne próbálja senki dominálni az EU-t, hanem mindenki számára jó perspektívát nyújtson" a közösség – fejtette ki Olaf Scholz.

Címlapról ajánljuk
Harangi Szabolcs az újabb izlandi vulkánkitörésről: még a szakértők sem számítottak rá
videó

Harangi Szabolcs az újabb izlandi vulkánkitörésről: még a szakértők sem számítottak rá

Újra működésbe lépett Izlandon egy, a fővároshoz közeli tűzhányó, 2021 óta tizedszer, tavaly december óta pedig hetedszer. Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatója az InfoRádióban elmondta: mindössze háromnegyed órával a kitörés megindulása előtt vették észre a szakemberek az első gyanús jeleket, de szerencsére még időben sikerült kitelepíteni a lakosokat Grindavíkból.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.21. csütörtök, 18:00
Kóka János
a Doktor24-csoport alapító-tulajdonosa
Ledobták a cafeteriabombát: így robbanthatja fel a lakáspiacot az új kormánydöntés

Ledobták a cafeteriabombát: így robbanthatja fel a lakáspiacot az új kormánydöntés

Ahogy korábban már írtunk róla, az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv keretén belül a 35 év alatti fiatal munkavállalók esetében a kedvezményes adózású évi 450 ezer forintban maximált béren kívüli juttatási kereten felül, havonta további 150 ezer forintos lakhatási támogatási rendszer kialakításáról döntött a kormány. Milyen hatással lesz ez a lakáspiacra nézve? Miért érheti meg a munkavállalóknak, és milyen fontos kérdéseket kell még tisztázni az indulás előtt? Többek között ezekről kérdeztük az iparág szakértőit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×