eur:
411.36
usd:
394.91
bux:
79719.93
2024. november 22. péntek Cecília
Afgán nők az iszlamista tálibok uralma alatti jogaikért tüntetnek Kabulban 2021. szeptember 3-án. Az előző tálib uralom idején, 1996-2001 között az iszlám törvények voltak érvényben, amelyek erősen korlátozták a nők jogait. A tálibok augusztusban foglalták el Afganisztán legnagyobb részét, miután az Egyesült Államok vezette NATO-erők kivonultak az országból, az utolsó amerikai katona augusztus 31-én távozott.
Nyitókép: MTI/AP/Wali Sabawoon

A pakisztáni titkosszolgálat vezetője váratlanul Afganisztánba látogatott

Kabulban erőszakba fulladt egy nők jogaiért tartott tüntetés. Időközben részben újranyílt a repülőtér.

Erőszakba fulladt Kabulban egy nők jogaiért rendezett tüntetés, legalább egy nő megsebesült - jelentették helyi médiaforrások.

Az aktivisták az elnöki palotához közel gyűltek össze, egyebek között "Mi nem a kilencvenes évek asszonyai vagyunk" feliratú táblákat a magasba tartva, utalva ezzel a tálibok korábbi, 1996-tól 2001-ig tartó kormányázására, amely során a nőktől szinte minden jogot elvettek, például nem járhattak iskolába, és az utcára is csak férfirokon kíséretében léphettek ki.

Videófelvételeken az látható, hogy tálib fegyveresek és nők egy csoportja hevesen összevitatkozott, a képsorokon pedig több nő erősen köhögött, vélhetően könnygáz miatt.

"Úgy tűnik, immár nem lehet politikai demonstrációkat tartani" - jegyezte meg Zaki Darjábi afgán újságíró Twitteren, aki szintén megosztott egy videót a tüntetésről.

Kabulban a nők második napja vonulnak utcára, hogy jogaikért tüntessenek, és hogy egyenlőséget és demokráciát követeljenek.

A tálibok korábban azt közölték, hogy tiszteletben fogják tartani a nők jogait, elemzők azonban felhívják a figyelmet arra, hogy Afganisztán új vezetői az iszlám szigorú, a nőkre nézve hátrányos értelmezését tartják a vallás egyedül autentikus tanainak.

Sír Mohammad Abbász Sztanikzai, a radikálisok egyik magas rangú vezetője a héten a BBC-nek azt nyilatkozta, nem valószínű, hogy az új kormányban nők is vezető tisztségeket kapnak majd, bár hozzátette, hogy "meglesz az ő szerepük is".

Ugyancsak szombaton magukat megnevezni nem kívánó pakisztáni források szerint

előre be nem jelentett látogatásra érkezett Kabulba a pakisztáni titkosszolgálat vezetője.

Egyelőre nem tudni, hogy Fájiz Hamíd miről egyeztet a tálibokkal, ám szakértők máris arra emlékeztetnek, hogy augusztusi hatalomátvételüket megelőzően a radikálisoknak hosszú éveken át az Afganisztánnal szomszédos Pakisztán területén volt az egyik fő bázisuk, és többen azt állították, hogy közvetlen kapcsolatot tartanak fenn a pakisztáni titkosszolgálattal.

Korábban az Asraf Gáni vezette kabuli kormány és az Egyesült Államok is azzal vádolta Iszlámábádot, hogy titokban támogatja a tálibokat. Pakisztán az állítást tagadta.

Ismét érkezhetnek a külföldi segélyszállítmányok

Katar kabuli nagykövete mindeközben bejelentette: egy műszaki csapat segítségével ismét lehetővé tették, hogy a kabuli nemzetközi repülőtér fogadhassa a külföldről érkező segélyszállítmányokat. Hozzátette, dolgoznak azon, hogy nemsokára civil repülőjáratok is érkezhessenek a légikikötőbe.

Az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió által idézett bejelentés szerint a repülőteret az afgán hatóságokkal együttműködve igyekeznek újranyitni a nemzetközi légiforgalom előtt, és hozzátették, hogy a Kabul és Mazari-Sarif, valamint a Kabul és Kandahár közötti helyi járatok már újraindultak.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×