eur:
408.78
usd:
375.07
bux:
74386.52
2024. november 5. kedd Imre
Afgán nők az iszlamista tálibok uralma alatti jogaikért tüntetnek Kabulban 2021. szeptember 3-án. Az előző tálib uralom idején, 1996-2001 között az iszlám törvények voltak érvényben, amelyek erősen korlátozták a nők jogait. A tálibok augusztusban foglalták el Afganisztán legnagyobb részét, miután az Egyesült Államok vezette NATO-erők kivonultak az országból, az utolsó amerikai katona augusztus 31-én távozott.
Nyitókép: MTI/AP/Wali Sabawoon

A pakisztáni titkosszolgálat vezetője váratlanul Afganisztánba látogatott

Kabulban erőszakba fulladt egy nők jogaiért tartott tüntetés. Időközben részben újranyílt a repülőtér.

Erőszakba fulladt Kabulban egy nők jogaiért rendezett tüntetés, legalább egy nő megsebesült - jelentették helyi médiaforrások.

Az aktivisták az elnöki palotához közel gyűltek össze, egyebek között "Mi nem a kilencvenes évek asszonyai vagyunk" feliratú táblákat a magasba tartva, utalva ezzel a tálibok korábbi, 1996-tól 2001-ig tartó kormányázására, amely során a nőktől szinte minden jogot elvettek, például nem járhattak iskolába, és az utcára is csak férfirokon kíséretében léphettek ki.

Videófelvételeken az látható, hogy tálib fegyveresek és nők egy csoportja hevesen összevitatkozott, a képsorokon pedig több nő erősen köhögött, vélhetően könnygáz miatt.

"Úgy tűnik, immár nem lehet politikai demonstrációkat tartani" - jegyezte meg Zaki Darjábi afgán újságíró Twitteren, aki szintén megosztott egy videót a tüntetésről.

Kabulban a nők második napja vonulnak utcára, hogy jogaikért tüntessenek, és hogy egyenlőséget és demokráciát követeljenek.

A tálibok korábban azt közölték, hogy tiszteletben fogják tartani a nők jogait, elemzők azonban felhívják a figyelmet arra, hogy Afganisztán új vezetői az iszlám szigorú, a nőkre nézve hátrányos értelmezését tartják a vallás egyedül autentikus tanainak.

Sír Mohammad Abbász Sztanikzai, a radikálisok egyik magas rangú vezetője a héten a BBC-nek azt nyilatkozta, nem valószínű, hogy az új kormányban nők is vezető tisztségeket kapnak majd, bár hozzátette, hogy "meglesz az ő szerepük is".

Ugyancsak szombaton magukat megnevezni nem kívánó pakisztáni források szerint

előre be nem jelentett látogatásra érkezett Kabulba a pakisztáni titkosszolgálat vezetője.

Egyelőre nem tudni, hogy Fájiz Hamíd miről egyeztet a tálibokkal, ám szakértők máris arra emlékeztetnek, hogy augusztusi hatalomátvételüket megelőzően a radikálisoknak hosszú éveken át az Afganisztánnal szomszédos Pakisztán területén volt az egyik fő bázisuk, és többen azt állították, hogy közvetlen kapcsolatot tartanak fenn a pakisztáni titkosszolgálattal.

Korábban az Asraf Gáni vezette kabuli kormány és az Egyesült Államok is azzal vádolta Iszlámábádot, hogy titokban támogatja a tálibokat. Pakisztán az állítást tagadta.

Ismét érkezhetnek a külföldi segélyszállítmányok

Katar kabuli nagykövete mindeközben bejelentette: egy műszaki csapat segítségével ismét lehetővé tették, hogy a kabuli nemzetközi repülőtér fogadhassa a külföldről érkező segélyszállítmányokat. Hozzátette, dolgoznak azon, hogy nemsokára civil repülőjáratok is érkezhessenek a légikikötőbe.

Az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió által idézett bejelentés szerint a repülőteret az afgán hatóságokkal együttműködve igyekeznek újranyitni a nemzetközi légiforgalom előtt, és hozzátették, hogy a Kabul és Mazari-Sarif, valamint a Kabul és Kandahár közötti helyi járatok már újraindultak.

Címlapról ajánljuk
Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.

Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Az amerikai elnökválasztás végeredménye már az e heti budapesti EU-csúcson is éreztetheti a hatását, és meghatározza a magyar soros elnökség sikerét is – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Böcskei Balázs politológus, az Idea Intézet stratégiai igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója volt a vendége.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×