Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.42
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Euro rescue concept - bank note modified
Nyitókép: freie-kreation/Getty Images

Ha a bizottság nem enged, lehetetlen a helyreállítási alap szeptemberi folyósítása

Ha jogi szempontok érvényesülnek, akkor az Európai Bizottság szeptember végéig sem fogadja majd el a magyar helyreállítási tervet, így nem jöhet az ehhez rendelt több milliárd euró – mondta az InfoRádiónak az ELTE Nemzetközi Jogi Tanszékének docense.

Kende Tamás nemzetközi jogász az InfoRádiónak azt mondta, nem lát bele, hogy az Európai Unió Bírósága általánosságban mennyiben hoz politikai döntéseket, de mint hozzátette, ott is emberek ülnek, akik nem kizárólag elszigetelt jogi kérdéseket vizsgálnak, és lehetnek céljaik. Következésképp szabado döntenek, de megkeresik hozzá a megfelelő jogi éveket – magyarázta, és hozzátette: „Egyébként minden bíróság tulajdonképpen így működik.”

Az Európai Bizottság, illetve az Európai Parlament működésében is az irányt, a döntéshozatalt politikai szempontok határozzák meg – figyelemmel arra, hogy a jogi kereteket ne haladják meg,

"de a politikai szempontok az elsődlegesek".

Azzal kapcsolatosan, hogy a helyreállítási tervről továbbra is zajlanak az egyeztetések a magyar féllel, Kende Tamás emlékeztetett, egyrészt nem ismert, hogy a magyar állam pontosan mit terjesztett elő a helyreállítási csomagban, ahogyan az sem, hogy az Európai Bizottságnak mely elemeket illetően van kifogása. Ami tudható, hogy a bizottság által megfogalmazott általánosabb észrevételek a közbeszerzési rendszerre és a bírósági függetlenségre irányulnak.

Ha viszont az Európai Bizottság az úgynevezett általánosabb kifogásait fenntartja, szeptember végén sem lesz folyósítás, mert

teljesen valószínűtlen, hogy a hónap végéig a magyar állam a bírósági, valamint közbeszerzési rendszert meg tudná reformálni

– emelte ki a nemzetközi jogász. Ha az Európai Bizottság valamiért enged – és ennek politikai okai lehetnek –, akkor viszont nem lehetetlen, hogy a tárgyalások időben lezáruljanak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×