Soron kívüli videokonferenciát tartott hétfőn az EU-pénzügyminiszteri tanács, lényegében azzal az egy napirendi ponttal, hogy értékeljék maguk részéről is

elfogadják Ciprus, Horvátország, Litvánia és Szlovénia nemzeti pénzfelhasználási programját.

Eddig tizenkét tagország esett át ezen a végső döntésen – a pénzügyminiszterek július 13-i rendes havi tanácsülésén –, további kettő (Írország és Csehország) esetében pedig a bizottsági zöld jelzés már megszületett, de túl későn, hogy mostani a pénzügyminiszteri napirendjére is felkerülhessenek.

A brüsszeli testületnél emellett jóváhagyás előtt áll Észtország, Finnország, Málta és Svédország programja, ezek véglegesítését a közvetlenül a nyári szünet utánra ígérik.

Függőben van Románia programja, amelyet még a nyár elején a bizottság szakmai okokból átdolgozásra visszaadott Bukarestnek. Azóta egyeztetésék zajlottak, újabb verzió érkezett Brüsszelben, és a terv az, hogy szeptember folyamán ennek lezárására is sor kerül.

Egyáltalán nem adott még be programot Bulgária és Hollandia. Mindkét esetben az időközben lezajlott parlamenti választás, majd nyomában a kormányalakítási tárgyalások elhúzódása áll. Ilyen körülmények között a régi kormány már nem tekinti illetékesnek magát egy sokmilliárdos program véglegesítésére, az új viszont még nem alakult meg, hogy kézbe vegye az ügy intézését.

Ez összesen huszonöt tagállam, a listán már csak két további ország programja számít nyitott kérdésnek: Lengyelországé és Magyarországé.

Mindketten már hetekkel ezelőtt beadták a tervezetüket, esetükben azonban Brüsszelben bizonyos igazságügyi (jogállamisági) feltételek teljesülésétől is függővé tették a végső bizottsági engedély megadását.

Bizottsági részről hangsúlyozzák, hogy ez még nem a tavaly elfogadott, de formálisan még soha nem alkalmazott új jogállamisági jogszabály alkalmazását jelenti – lévén ez ügyben a bizottság politikai alapon önkorlátozást igért meg addig, amíg az új jogszabály alkalmazhatóságáról a luxembourgi Európai Bíróság meghozza döntését, amit amúgy őszre várnak –, hanem úgymond csak a közpénzek jogtiszta és jogbiztonságos kezelésével kapcsolatos előfeltételek tisztázásáról van szó.

A magyar helyreállítási terv jóváhagyásához a bizottság érdemi biztosítékokat vár a magyar kormánytól a helyreállítási pénzek visszaélesmentes elköltésére és ennek ellenőrzésére. Brüsszelben visszatérően hangsúlyozzák, hogy

ezek az elvárások már a 2019-es országspecifikus ajánlásokban is szerepeltek, figyelembevételük pedig a tervek jóváhagyásának egyik rendelet által meghatározott előfeltétele.

Más kérdés, hogy informális források szerint ezek elvárt a biztosítékok alkalmasint mélyreható változtatásokat igényelnének egyebek között a magyar igazságügyi rendszer közpénzek kezelésével foglalkozó részénél.

Lengyelország esetében az igazságszolgáltatás függetlenségének a jogszabályi, intézményi szavatolását jelölték meg Brüsszelben egyik előfeltételül, aminek kapcsán éppen ezekben a hetekben komoly erőpróba várható Varsó és az uniós intézmények között. A lengyel alkotmánybíróság augusztus 3-án készül döntést hozni a nemzeti jog elsőbbségéről, miközben Brüsszelben augusztus 16-ot jelölték meg határidőnek arra, hogy Lengyelországban hozzálássanak az egyik legutóbbi európai bírósági ítélet végrehajtásához.

A lengyel program kapcsán amúgy szakmai-tartalmi kifogások is adódtak Brüsszelben, amennyiben a tervezetet értesülések szerint egyes pontokon nem találták „elég zöldnek”, illetve több elemében is környezeti szempontból túlzottan károsnak ítélték (ami mögött egyebek között a szokásos EU–lengyel vita áll a szénalapú energia kiváltásának az ütemezéséről).

Annyi biztos, hogy

az EU-országok nagyköveti tanácsa a most kezdődött nyári szünet után először szeptember első hetében ülésezik majd,

ez lehet alkalom a bizottság által már elfogadott újabb programok (mindenekelőtt az ír és a cseh tervezetek) áttekintésére, amit aztán szeptember 10-én követ a pénzügyminiszterek első őszi tanácsülése.

Többen valószínűsítik, hogy ebbe esetleg az észt, finn, máltai és svéd programok esetleg beleférnének, viszont biztos nem kerül még sor a bolgárra és a hollandra, hasonlóan több, mint valószínű, hogy ekkor a lengyel és a magyar tervezet is kimarad még.

A többiek tehát már a nyár folyamán elkezdhetik a pénzlehívást, amihez amúgy jobbára fedezet is egyre inkább rendelkezésre áll.

A bizottság június közepén hajtotta végre első, összesen 20 milliárd euró értékű kötvény- és kincstárjegy-kibocsátását, amit a befektetők hétszeresen túljegyeztek. A tervek szerint a nyár folyamán a bizottság 30-40 milliárd eurónyi hitelt vesz fel, fokozatosan évi 150 milliárd euróra hozva fel az „Európai kötvények” kibocsátását, mindaddig, amíg a 2018-as árfolyamon számolt 750 milliárdos rendkívüli alap egészét be nem gyűjtötte.

A 30 éves futamidejű kölcsön lehívására a tagországoknak – a rájuk eső hányad erejéig – 2026-ig lesz módjuk.

A közvetlenül tagországokhoz kerülő, összesen 672,5 milliárd eurónyi megakeretből 312,5 milliárd tagországoknak járó, vissza nem térítendő pénzügyi támogatás lesz, a további 360 milliárd eurós rész kedvezményes kamatozású hitelként kerül majd szétosztásra. Jelenleg csupán a tagállamok alig harmada jelezte, hogy már induláskor igény fog tartani a rá jutó kedvezményes hitelkeretre is, a többiek – köztük Magyarország is – egyelőre csak a vissza nem térítendő hányadot kívánják lehívni (magyar esetben ez utóbbi nagysága 7,2 milliárd euró).