Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Drónnal készített légi felvétel a megáradt Ahr folyóról a Rajna-vidék-Pfalz szövetségi tartományban fekvő Schuld településen 2021. július 15-én. A heves esőzés és árvíz miatt összeomlott több ház, legkevesebb nyolc ember életét vesztette, nagyjából harminc ember hollétéről nem tudni.
Nyitókép: MTI/AP/DPA/Christoph Reichwein

Európának fel kell készülnie az extrém árvizekre

Kutatók szerint a globális felmelegedés miatt az Európát a közelmúltban sújtó árvizekhez hasonlók egyre gyakrabban következhetnek be.

Az évszázad végére akár tizennégyszer gyakrabban sújthatják lassan mozgó viharok Európát a legpesszimistább számítások szerint. Minél lassabban mozog egy vihar, annál több eső esik egy területen, ami áradásokhoz vezethet. A kutatók azzal már korábban tisztában voltak, hogy a melegebb éghajlaton több nedvességet köt meg a légkör, ami több extrém esőzéshez vezethet, a mostani azonban az első olyan kutatás, amely a lassan mozgó viharok viselkedésének változásaival foglalkozott – írja a The Guardian.

Az új tanulmányban előrejelzett viharok még lassabban mozoghatnak, mint azok, amelyek az elmúlt héten Németországot, Hollandiát és más országokat áztatták el, így még szélsőségesebb esőzésekhez és áradásokhoz vezetnének. „A szimulációk azt sugallják, hogy ennél rosszabb is történhet” – mondta a kutatást vezető Abdullah Kahraman, a Newcastle-i Egyetem munkatársa.

„Ez a tanulmány azt mutatja meg, hogy a globális felmelegedéssel együtt járó esőzések fokozódása mellett

a lassú mozgású viharok számának nagymértékű növekedésére is számíthatunk.

Ez nagyon fontos a Németországban és Belgiumban a közelmúltban tapasztalt áradások szempontjából, amelyek rávilágítanak a lassú mozgású viharok pusztító hatásaira” – tette hozzá Lizzie Kendon professzor, az Egyesült Királyság Meteorológiai Hivatalának munkatársa.

A sarkvidék felmelegedése a hunyó

A tudósok szerint az Északi-sarkvidék gyors felmelegedése lehet a fő oka az időjárási rendszerek lassulásának, mivel a magasan szálló szelek, például a sugáráramlat, lelassulnak. A jelenséget már összefüggésbe hozták az oroszországi pusztító hőhullámokkal és a pakisztáni árvizekkel.

A tanulmány kimutatta, hogy nyáron nőtt meg leginkább a lassan mozgó viharok felbukkanási esélye a szárazföld fölött. „Nyáron, különösen augusztusban a legnagyobb növekedés az európai kontinens nagy része felett következik be” – mondta Kahraman. A modellezett hatás Európa hidegebb, északi régióira is kiterjedt.

Sokaknak meglepetés

Az elmúlt időszakban tapasztalt áradások intenzitása és mértéke a tapasztalt klímakutatókat is meglepte.

„A kormányok világszerte túl lassan csökkentették az üvegházhatású gázok kibocsátását, a globális felmelegedés továbbra is gyors ütemben halad – mondta Hayley Fowler professzor, aki szintén a Newcastle-i Egyetem munkatársa és a tanulmányt készítő csoport tagja. – Ez a tanulmány azt sugallja, hogy a szélsőséges viharokban bekövetkező változások jelentősek lesznek, a pusztító árvizek gyakoriságának növekedését okozzák Európa-szerte.”

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: amikor Magyarország nem a maga ura, mindig ráfázik

A békepárti országjárás Kecskeméten folytatódott szombaton, ahol Orbán Viktor miniszterelnököt Csiszár Jenő kérdezte. Az esemény a jelenlegi világ-és belpolitikai helyzetre, a békepárti álláspont kiemelt szerepére és Magyarország biztonsági érdekeire koncentrált.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Sugárzásveszélyre figyelmeztetnek Csernobilban, puccsot szerveznek Moszkvában - Háborús híreink Ukrajnáról szombaton

Sugárzásveszélyre figyelmeztetnek Csernobilban, puccsot szerveznek Moszkvában - Háborús híreink Ukrajnáról szombaton

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) friss jelentése szerint megrongálódott a csernobili szarkofág a februári dróntámadást követően, így nem tudja ellátni elsődleges biztosági feladatát, vagyis a sugárzás megakadályozását. Bassár el-Aszad bukott szíriai diktátor egykori hívei szervezkednek Moszkvából, a céljuk, hogy felkeléseket szítsanak az új kormány ellen, és visszaszerezzék elvesztett befolyásukat. Állítólag már 50 ezernél is több harcost számlál a mozgalom. Oroszország tengeri blokáddal válaszolhat az ukrán kikötőkből induló áruszállítmányokra az orosz tartályhajókat ért ukrán dróntámadások után. Ez az akció azonban sok veszélyt rejt: Moszkva pontosan a növekvő veszteségek miatt vonult vissz a Fekete-tengerről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×