eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre
A felfestett útjel és az aszfalt minőségének változása jelzi a határt Írország (b) és Észak-Írország (j) között Newry közelében 2019. március 3-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Megakadt az északír kérdés a britek torkán, karácsonyra akár áruhiány is kialakulhat szakértők szerint

A tűzzel játszik a brit kormány, amikor északír zavargások kirobbanásának veszélyével zsarolja az Európai Uniót, míg ő kerekperec elzárkózik mindannak végrehajtásától, amit korábban maga tárgyalt ki és írt alá – vélik brit lapok az EU-brit brexitalkudozás legújabb fejleményei láttán. Egyesek szerint Johnson azt kapta válaszul az EU-tól, amit megérdemelt.

A londoni Financial Times szerint a Johnson-kormány olyan javaslattal állt elő, amiről maga is tudta, hogy az Európai Unió számára elfogadhatatlan. Cserébe Brüsszelben csak megerősödhetett a meggyőződés, hogy nem lehet megbízni az Egyesült Királyság által adott ígéretben. Mindennek pedig az árát jó eséllyel Észak-Írország fizeti majd meg.

Amihez a The Guardian azt tette még hozzá, hogy az EU egy szabályalapú szervezet, amelyik értelemszerűen

azt a jegyzőkönyvet akarja alkalmazni, amit a Johnson-kormány kitárgyalt és elfogadott, nem pedig azt, amit szeretett volna kitárgyalni.

Majd a brit lap még megjegyezte, hogy Maroš Šefčovič brexitügyi EU-biztos joggal emlékeztette tárgyalópartnerét, Lord David Frostot, aki a Brexit végrehajtásáért felelős miniszter a Johnson-kormányban, hogy a nemzetközi jogi kötelezettségek tiszteletben tartása kiemelkedő jelentőséggel bír.

Brit lapjelentések visszatérően felidézték, hogy Boris Johnson 2019 őszén visszatérően azt hangoztatta, hogy nem lesz határellenőrzés Észak-Írország és Nagy-Britannia között, dacára annak, hogy ma már tudni lehet, hogy saját kormányának hatástanulmánya éppen az ellenkező konklúzióra jutott.

„Johnsonnak egyszerűen szüksége volt egy politikai megállapodásra (az Európai Unióval) a 2019-es parlamenti választás előtt. Most, hogy az esedékes végrehajtáskor bebizonyosodnak előnytelen következményei, egyszerűen ejtené az egészet” – mutatott rá Guardian elemzője

Néhány év alatt bekövetkezett pálfordulásokra emlékeztet több példával is mind a Financial Times, mind pedig a Guardian. Az előbbi felidézte, hogy

a brit miniszterelnök még nem régen is úgy beszélt a véglegesített EU-brit megállapodásról, mint „remek” megoldásról. Most az egészet a kukába dobná.

Mindeközben főtárgyalója, Lord Frost, miután kitárgyalt egy olyan formulát, ami az Észak-Ír tengeri határellenőrzés kapcsán szerepet biztosítana uniós intézményeknek is, most ugyanő ugyanerről azt mondja, hogy egy ilyen helyzet szembe megy a brit szuverenitással.

Mi a világ számára a lehetséges következtetés? Hogy Nagy-Britannia aláírása egy nemzetközi szerződésen nem ér semmit – állapítja meg a Financial Times elemzője.

Szakértők emlékeztetnek, hogy a mindenkori brit kormányok számára a brexit elhatározása óta három, egymást részbe kizáró kihívás egyidejű kezelése jelenti a megoldhatatlan problémát, ahol is lényegi

kérdések végső gyökere voltaképpen független az ország hajdani EU-tagságától, és alapvetően az ország belső történelmével (ír-kérdés!) függ össze.

E szerint London kezdettől fogva egyszerre akarta biztosítani azt, hogy Nagy-Britanniát teljesen kivonják az EU egységes belső piac intézményrendszerének illetékességéből, de úgy, hogy közben tartsák teljes egészében tiszteletben az északír helyzetről intézkedő Nagypénteki Megállapodást – középpontjában az ír-északír határ zavartalan átjárhatóságával – egyfelől, és maradjon érintetlen a brit Egyesült Királyság területi, közigazgatási integritása másfelől.

A gordiuszi csomót végül 2020 végén maga Boris Johnson vágta át azzal, hogy kormánya elfogadott egy olyan megállapodást az Európai Unióval, amely szerint közigazgatásilag a brit északír tartomány ugyan továbbra is a brit koronához tartozik, de piacszabályozási szempontból a vele szárazföldön szomszédos Ír Köztársasággal együtt az EU belső piacának a része marad.

Ezzel a húzással a Johnson-kormány akkor bebiztosította az ír-északír határ átjárhatóságát, és vele az 1998-as belfasti megállapodás egyik kulcspontjának életben tartását. Másfelől viszont megkerülhetetlenné tette, hogy a piacszabályozás szempontjából immár különböző rendszerhez tartozó Észak-Írország és a főszigeten lévő többi brit tartomány között az áruk, szolgáltatások szempontjából határellenőrzés, eltérő normák szerint készülő állat- és növényegészségügyi igazolások összevetése, adott esetben vámintézkedés is történjen.

Mindezzel az északír brit unionisták szerint a kormány „eladta” őket, és egyúttal úgymond alapjaiban sérül a Nagypénteki Megállapodás azon része, amelyik szerves és sértetlen összetartozást rögzít a tartomány és a brit korona többi területe között.

Ami a súlyosabb, hogy a leendő határellenőrzések kilátása – mert a tényleges végrehajtást brit kérésre most már több, mint féléve halogatják – már önmagában is ellátási nehézségeket kezdett okozni a brit szállításon alapuló északír áruellátásban, és szakértők arra számítanak, hogy

a jegyzőkönyv tényleges életbelépésével, éppen a karácsonyi vásárok idejére, szabályos áruhiány is adódhat a brit tartományban.

A Financial Times most azt állítja, hogy igazából a Johnson-kormány mindig is tudta, hogy mit jelent majd az északír-jegyzőkönyvben elfogadott határellenőrzés, de mindig elzárkózott attól, hogy ezt nyilvánosan is elismerje. Most, hogy immár maguk az éritett északírek – közülük különösen harciasan a brit koronához lojális unionisták – olvassák mindezt a szemére, hirtelen a látszólag „támadt nehézségekre” hivatkozva az egész egyezséget London ejtené, és még azt is elvárná, hogy ebben az EU kénytelen-kelletlen partner lesz.

Első körben, egyelőre „csak” annyit kérnek Brüsszeltől, hogy amíg „nem találnak jobbat” (a már aláírt jegyzőkönyv helyett), addig „tekintsenek el” alkalmazásától. Ami a brit lapok szerint önmagában is komolytalan.

Tény viszont, hogy a brit kormány kezében minimum egy komoly kártya van még: a jegyzőkönyv miatti nyugtalanság a tartományban valóban kezd egyre nehezebben kezelhető mértéket ölteni – mint az látható volt a tavaszi zavargások idején is -, és a jelek szerint Johnson most arra játszik, hogy

amennyiben az EU „nem mutat kellő rugalmasságot”, ezzel „alááshatja” egy szélsőséges indulatoknak kitett törékeny politikai helyzet fenntarthatóságát.

Magyarul: ha az EU nem fogadja el, hogy igenis mondjanak le az érdemi határellenőrzésről Észak-Írország és Nagy-Britannia többi része között – úgy, hogy azért közben maradjon nyitva az ír-északír határ is! –, amivel az EU nem mellesleg félezer kilométeres rést nyitna mindenfajta illegális árumozgás számára saját belső piaca és a brit piac között, akkor Brüsszel lesz felelős azért, hogy ha véget ér a többévtizedes béke az északír tartományban.

Ezt hívják úgy, hogy

„játék a tűzzel”

– jegyezte meg a Financial Times elemzője, majd még hozzátette: a jelenség „kevésbé kifinomult elnevezéssel egyszerűen cinikus zsarolási kísérlet”.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×