Infostart.hu
eur:
385.95
usd:
330.79
bux:
118564.04
2026. január 13. kedd Veronika
Brit színeket viselő utcakövek az ulsteri Londonderryben 2019. február 28-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Potenciális büntetőeszközét félti az EU

Az Európai Unió gyorsan nemet mondott arra a brit felvetésre, hogy mondják fel a brexitegyezmény Észak-Írországra vonatkozó részét. A protokoll értelmében ellenőrizni kell a brit főszigetről a tartományba szállított árukat, hogy nyitott maradjon az északír–ír, azaz brit–EU határ.

Pár órát kellett csak várni a brüsszeli válaszra, amely arra a merész brit felvetésre jött, hogy dobják a kukába – a különösen az északír koronahű protestánsok által támadott – „északír protokollt”. A brexitegyezmény eme nyögvenyelősen kialkudott része próbálja a lehető leginkább akadálytalanná tenni az áruforgalmat az Ír-szigeten, ahol az Európai Unió és Nagy-Britannia szárazföldi határa található.

Cserébe viszont „belső határellenőrzésre” kényszerülnek a britek: át kell vizsgálni az Észak-Írországba és onnan a fő szigetre küldött árut. Az EU most három órával azután nemet mondott, hogy Londonból meghallotta, hogy újra akarják tárgyalni a protokollt. Brüsszel kitart amellett, hogy

a jegyzőkönyv annak a következménye, amilyen fajta brexitet választott London, és azt be kell tartani.

„Nem járulunk hozzá az újratárgyalásához” – jelentette ki Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke hivatalos nyilatkozatában.

Boris Johnson brit miniszterelnök 2019-ben még „fantasztikus megállapodásnak” nevezte a brexitalkut. Most viszont a kormány olyan utasítást adott ki, amely szerint

az északír protokoll végrehajtását be kell fagyasztani és az alkut „radikális módon át kell dolgozni”.

London követeli például, hogy teljesen álljanak le az Ír-tengeren szállított áruk ellenőrzésével. Ezt októberben kellen megkezdeni, amikor lejár az úgynevezett türelmi időszak.

A britek emellett azt is szeretnék, ha a jegyzőkönyvet többé nem az uniós intézmények és bíróságok felügyelnék. Az EU viszont úgy látja, hogy ezzel elveszítené azt a potenciális büntetőeszközt, amivel a szabályok betartására kényszeríthetné Londont.

David Frost brit brexitügyi miniszter, korábbi főtárgyaló egyfajta „becsületkassza-hozzáállást” javasolt, azaz: engedjék az EU és brit szabványoknak egyaránt megfelelő áruk szabad szállítását a régióba, és csak a kifejezetten az Ír Köztársaságba szánt árukat ellenőrizzék. Viszont az EU régóta elutasítja a kettős szabványok rendszerét, mert attól tart, hogy az aláásná a közös piacot.

Simon Coveney ír külügyminiszter is kitartott amellett, hogy minden megoldásnak a jegyzőkönyv és az alapját adó elvek keretein belül kell maradnia.

A Johnson-kabinet hozzáállását közben széles körben bírálták. A Brit Kereskedelmi Kamara szerint például a vámokról, az agrárcikkekről és az e-kereskedelemről szóló, és az összes bürokratikus kérdést lefedő tárgyalásos megoldás sokkal előnyösebb, mint az egyoldalú lépések.

Kommentátorok szerint

a britek most tesztelik majd az EU-t,

hogy bíróság elé viszi-e az ügyet, ha London felrúgja a protokollt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Ezek az emberek az életükkel játszanak – friss figyelmeztetések az időjárás miatt

A rendkívüli téli időjárással kapcsolatos sajtótájékoztatót tartott kedden az operatív törzs ülése után Mukics Dániel, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője, valamint Szanka Gábor, a HungaroMet Nonprofit Zrt. vezérigazgatója és Óberling József, az Országos Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti főosztályának vezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.01.13. kedd, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
MNB: működik az új etikus életbiztosítási szabályozás, itt vannak az eredményei

MNB: működik az új etikus életbiztosítási szabályozás, itt vannak az eredményei

Tavaly őszre jelentősen csökkent a befektetési egységhez kötött (unit-linked) életbiztosítási termékekhez kapcsolt alacsony teljesítményű eszközalapok száma az MNB Etikus 2.0 intézkedési csomagjának köszönhetően. Ennek nyomán közel 3 százalékponttal nőtt a magas kockázati mutatójú eszközalapok hozama is - közölte a jegybank, felhívva a figyelmet: január 1-jétől a biztosítóknak a termékek egyedi teljes költségmutatóit is be kell mutatniuk az ügyfeleknek, és már a termékfejlesztés során megfelelő ár-érték arányú életbiztosításokat kell kialakítaniuk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×