Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.42
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: pixabay

Tovább maradnak a Moszkva elleni szankciók

Az Európai Unió újabb fél évvel meghosszabbította az Oroszország ellen bevezetett gazdasági szankciókat, mivel nem történt előrelépés a minszki megállapodások végrehajtásában - közölte az uniós Külügyi Tanács.

A szankciókat az EU az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedésekre válaszul vezette be 2014 júliusában, eredetileg egyéves időtartamra, majd 2014 szeptemberében megerősítette őket.

A tagállami vezetők 2015. márciusi ülésükön a szankciók időtartamát a normandiai négyek - Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország - által 2015 februárjában tető alá hozott minszki megállapodások teljes körű végrehajtásához kötötték. Mivel erre nem került sor, és tekintve, hogy a megállapodások maradéktalan végrehajtása még mindig várat magára, a tagállami külügyminiszterek az egynapos brüsszeli ülésükön további hat hónapra,

2022. január 31-ig meghosszabbították az intézkedéseket.

A meghosszabbított gazdasági szankciók egyebek mellett a pénzügyi ágazatot érintik, korlátozzák bizonyos orosz bankok és vállalatok hozzáférését az EU elsődleges és másodlagos tőkepiacaihoz, és megtiltják a pénzügyi segítségnyújtást. Emellett a fegyverkiviteli és -behozatali tilalomra, a kettős felhasználású termékek katonai célokra vagy oroszországi katonai végfelhasználók részére történő kivitelére terjed ki, továbbá korlátozza Oroszország hozzáférését a kőolajtermeléshez és -feltáráshoz felhasználható egyes érzékeny technológiákhoz és szolgáltatásokhoz.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×