Az Európai Parlament 442 szavazattal, 203 ellenszavazat és 51 tartózkodás mellett hagyta jóvá csütörtökön a klímarendeletet, amelyről áprilisban született megállapodás az uniós intézmények között. A megállapodásban a 2050-re kitűzött uniós klímasemlegesség (amikor egyensúly van a kibocsátott szén-dioxid, illetve a légkörből kivont és szénelnyelőkben tárolt szén-dioxid mennyisége között)
már mint kötelező cél szerepel, túl az európai zöld megállapodásban vállalt politikai elkötelezettségen
– olvasható az EP Magyarországi Kapcsolattartó Irodája közleményében.
A rendelet jogi kiszámíthatóságot biztosít az átmeneti időszakra az európai polgárok és vállalatok számára. 2050 után az unió arra törekszik, hogy kevesebb szén-dioxidot bocsásson ki, mint amennyit kivon a légkörből.
Merészebb célkitűzés 2030-ra
Az unióban 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását (ez az érték korábban 40 százalék volt). A Bizottság emellett a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás kibocsátását szabályozó, hamarosan bemutatandó javaslatában növelné a szénelnyelés mértékét, és ezáltal gyakorlatilag 57 százalékra emeli a 2030-as csökkentési célt.
A 2040-es cél az üvegházhatású gázok mennyiségétől függ
Mint olvasható, a Bizottságnak legfeljebb hat hónappal a párizsi megállapodásban 2023-ra kiírt globális felülvizsgálat után elő kell állnia a 2040-es célkitűzési javaslattal. A Bizottság meghatározza majd, hogy legfeljebb mennyi üvegházhatású gázt bocsáthat ki az Európai Unió 2050-ig anélkül, hogy veszélyeztetné a megállapodásban rögzített vállalását. Ez az úgynevezett „szén-dioxid-büdzsé" lesz a felülvizsgált 2040-es cél meghatározásának egyik fontos eleme.
A Bizottság 2023. szeptember 30-ig, utána pedig ötévente felméri, hogy mennyit haladtak az uniós tagállamok a 2050-es klímasemlegesség felé, és áttekinti az ezt célzó nemzeti intézkedéseket.
Az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület
Mivel a jó döntésekhez független tudományos információkra van szükség, ezért a Európai Parlament javaslata alapján felállítanak egy, az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testületet. A testület nyomon követi az eseményeket és felméri, hogy jó úton jár-e az európai szakpolitika.
A csütörtöki ülésen felszólaló Jytte Guteland (S&D, Svédország) jelentéstevő úgy fogalmazott: „Büszke vagyok, hogy végre megszületett a klímarendelet. A Bizottsággal való egyezség nyomán legalább 55, de inkább 57 százalékban határoztuk meg a 2030-ig elérendő nettó kibocsátáscsökkentési célt. Én ugyan még messzebb mentem volna, de
tudományon alapuló, jó megállapodás született, amelynek nagy hatása lesz.
Az uniónak a következő évtizedben nagyobb mértékben kell csökkentenie a károsanyag-kibocsátását, mint az ezt megelőző három évtizedben együttvéve. Olyan új és bátor célértékeket tűztünk ki, amelyek más országokat is markánsabb fellépésre sarkallhatnak” – tette hozzá.
A megállapodást rövidesen a tagállami szakminiszterekből álló Európai Tanács is jóváhagyja. A rendeletet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 20. napon életbe lép. 2021. július 14-én a Bizottság egy sor javaslatot terjeszt be az ambíciózusabb 2030-as cél eléréséhez.
