Infostart.hu
eur:
396.87
usd:
337.99
bux:
101371.24
2025. július 25. péntek Jakab, Kristóf
Választási biztos ellenőrzi Bassár el-Aszad szíriai elnök (k) és felesége, Aszma el-Aszad (j) személyazonosságát, mielőtt leadják voksukat egy szavazóhelyiségben a szíriai főváros, Damaszkusz közelében fekvő Dumában 2021. május 26-án, az elnökválasztás napján. A hivatalban lévő, és negyedik megbízatására készülő elnök kihívója Abdullah Szalúm Abdullah és Mahmúd Ahmed Marei.
Nyitókép: MTI/AP/Haszan Ammar

Óriási többséggel Aszad nyerte meg a szíriai elnökválasztást

Óriási többséggel Bassár el-Aszad hivatalban lévő elnök nyerte meg a szíriai elnökválasztást tisztségviselők csütörtök esti bejelentése szerint és a vártnak megfelelően, így negyedik hétéves mandátumát kezdheti meg.

Aszad a voksok 95,1 százalékát szerezte meg, a részvételi arány 78,6 százalékos volt - közölte Hamúd Szabbag parlamenti elnök damaszkuszi sajtóértekezletén. Hozzátette, hogy külföldön élő szíriaiak is szavaztak.

A szíriai állami tévé tudósításai szerint az ország különböző városaiban sokan ünnepelték Aszad győzelmét.

A választást csalásnak minősítette mind a szíriai ellenzék, mind több külföldi ország: az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, Törökország, valamint az Európai Unió.

A választást szerdán Szírián belül csak a kormányerők ellenőrizte területeken tartották meg. A polgárháború tíz évvel ezelőtti kirobbanása óta az arab országban ez volt a második elnökválasztás, amelyet az ellenzék és a szíriai kurdok is elutasítottak.

Aszad családja és a kormányon lévő Baasz párt öt évtizede irányítja Szíriát, ahol 2011-ben polgárháború tört ki. A konfliktusba - amely egybehangzó források szerint már több mint 380 ezer halálos áldozattal járt - terrorszervezetek és külföldi hatalmak is beavatkoztak, de az Oroszország és Irán által támogatott Aszad-kormány mostanra az ország nagy része felett visszaszerezte az irányítást.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk

Prága magyarázkodik: ezért marad ki a gázai rendezést sürgető nyilatkozatból

Csehország nem csatlakozott ahhoz a nemzetközi felhíváshoz, amely a háború azonnali lezárását sürgeti a gázai övezetben. A nyilatkozatot eredetileg huszonöt ország és az Európai Bizottság adta ki, és elítéli a civil lakosság elleni embertelen gyilkolást, valamint az izraeli oldal által akadályozott humanitárius segélyezést. Bár a dokumentumhoz azóta további országok, köztük Szlovákia is csatlakoztak, Csehország távolmaradását több bírálat is érte, legfőképpen odahaza, az ország vezetői között.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.25. péntek, 18:00
Balogh László
az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×