eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik
Nyitókép: Pixabay

Járványkísérletbe kezdtek a szomszédunkban

A gálaműsor megtekintéséhez nem kell maszk, de bárki nem lehet a nézők között.

A koronavírus-járvány miatt bevezetett távolságtartási és maszkviselési előírások felfüggesztésével rendeznek kísérleti előadásokat a beoltottak számára a hétvégén a bukaresti nemzeti színházban és operában, valamint a kolozsvári operában - közölte az Adevarul hírportál.

A Bukaresti Nemzeti Opera művészei Mozart, Rossini, Mascagni, Prokofjev, Verdi és Puccini műveiből állították össze a Libera Musica című gálaműsort. Péntek este az intézmény 657 férőhelyes nagytermében a beoltottak számára, vasárnap este pedig szabadtéren a - beoltottakon kívül - a betegégen átesettek és a negatív teszteredményt felmutatók számára játszanak.

A Bukaresti Nemzeti Színház szombat este szintén a koronavírus ellen beoltott közönség előtt viszi színre Francis Veber Balfácánt vacsorára című vígjátékát Ion Caramitru rendezésében.

A Kolozsvári Román Opera ugyancsak szombaton Charles Gounod Faustját tűzte műsorra David Crescenzi vezényletével (Faust: Stefan Pop, Mefisztó: Szabó Bálint), a terembe pedig azok a nézők ülhetnek be, akik legalább tíz napja megkapták az oltás második adagját is.

Egyik előadáson sem kötelező a védőmaszk viselése.

A nézőknek tudniuk kell, hogy adataikat regisztrálják és 14 napig megfigyelés alatt maradnak, mert az egészségügyi hatóságok nyomon fogják követni, előfordul-e koronavírus-fertőzés körükben - idézte az Adevarul Bogdan Gheorghiu kulturális minisztert.

A kísérleti előadások megrendezéséhez a hét elején elfogadott kormányhatározat teremtette meg a jogi feltételeket, amely csütörtöktől kezdődően újabb 30 napra meghosszabbítja a veszélyhelyzetet és a járványügyi korlátozások hatályát.

A kormányhatározat szerint a kulturális minisztérium javaslatára az országos járványügyi operatív törzs (CNSU) az egészségügyi tárca jóváhagyásával engedélyezhet olyan zárt térben tartott kulturális rendezvényeket, amelyeken nem korlátozzák a terem befogadóképességének 30 vagy 50 százalékára (a település fertőzési rátája függvényében) a részvevők számát. Ezeken a kísérleti előadásokon azonban csak olyan nézők vehetnek részt, akik megkapták a koronavírus elleni védőoltást, 72 óránál frissebb negatív PCR-tesztet vagy 24 óránál frissebb negatív antigéntesztet mutatnak be, valamint azok, akik több mint 15, de kevesebb mint 90 nappal korábban átestek a koronavírus-fertőzésen.

A kormányhatározat a sportrendezvényekre is könnyítéseket fogadott el.

Bukarestben egyébként hivatalosan csütörtöktől érvényesek a - másfél ezrelékes fertőzési ráta alatti - "zöld zónákra" vonatkozó előírások, így a színházak, koncerttermek, mozik és a zárt térben működő vendéglők immár kapacitásuk 50 százalékát kihasználva fogadhatnak vendégeket a "sárga zónában" engedélyezett 30 százalék helyett.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×