Amint abban 2020-ban Dohában megállapodtak az érintettek - még Donald Trump elnöksége alatt, heteken belül ki kell vonulnia az Egyesült Államok erőinek Afganisztánból.
Ezzel kapcsolatban Joe Biden amerikai elnök egyértelműsítette szerdán, hogy a teljes csapatkivonást szeptember 11-ével fogja csak elvégezni.
Kivonul a NATO is, jelentette be szerda este Jens Stoltenberg főtitkár: az észak-atlanti katonai szövetség május 1-jéig megkezdi az afganisztáni misszió erőinek kivonását, a folyamat rendezett, összehangolt és megfontolt módon néhány hónap alatt zajlik le. A tálib lázadóknak a kivonulás során a szövetséges csapatok elleni bármifajta támadására a NATO erőteljes válasszal felel - mondta.
"Csapataink kivonása nem az Afganisztánnal fennálló kapcsolatunk befejezését jelenti. A NATO kabuli kormányerőket támogató missziójának kivonása új fejezet megnyitását jelenti a béke felé vezető politikai megújulás útján Afganisztán számára" - fogalmazott.
Marad viszont néhány kérdés, például, hogy mit reagálnak a tálibok és mi lesz Magyarország szerepével NATO-tagállamként.
Az utóbbi kérdést a legkönnyebb megválaszolni: a Magyar Nemzetnek a Honvédelmi Minisztérium azt válaszolta, tíz főre csökkent az afganisztáni katonai misszió, amely korábban folyamatosan 90 fős volt, a terror elleni küzdelem szolgálatában. Legutóbb márciusban érkezett 8 katona Mazari Sarifba, a magyarok szolgálati helyére. Mivel az Északi Kiképző, Tanácsadó és Támogató Parancsnokság német vezetésű, addig maradnak, amíg a németek is - értesült a lap.
Viszont mivel
a kormány 1000-ről 1200-ra emelte a magyar katonák békemissziós csapatlétszámát,
kérdéssé vált az is, merre tovább. Irány lehet akár Koszovó vagy a Száhel-övezet is.
Az amerikai katonák egyébként már "csak" 2500-an vannak Afganisztánban, de jelentős a raktározott fegyver- és felszerelésmennyiség, például terepjárók, mobil épületek, helikopterek, drónok.
"Négy napon keresztül napi húsz helikopteres turnusra lenne szükség ahhoz, hogy minden katonát és minden felszerelést kihozzanak csak az előőrsökből" – ezt egy, a témával 2007 óta foglalkozó amerikai újságíró, Wesley Morgan írta. A katonák hazaszállítása néhány hét alatt megvalósulhatna, azonban a különböző drága katonai felszerelések sorsa kérdéses maradna.
Látni kell még: a kivonulás nem jelenti az összes külföldi katona távozását. Berlin például további tíz hónapig marad, hogy ne omoljon össze az afgán oktatás vagy maga a kormány, sőt,
a jelenlegi 1100 fős német létszám még kétszázzal emelkedhet is az év végéig.
A történet kulcsszereplője a NATO-tag Törökország lehetne, április végén tárgyalások is kezdődhetnek, ám ezt a folyamatot lassítja, hogy folyamatosak a merényletek, tucatjával végzik ki a tálibok a biztonsági erők tagjait. Az amerikai veszteség tavaly "mindössze" tíz fő volt, a dohai megállapodás óta amerikai katona nem halt meg Afganisztánban.