Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 14. vasárnap Szilárda
Nyitókép: Pixabay.com

NATO- és amerikai kivonulás: nem ürül ki Afganisztán, magyar katonák is maradnak

Német védőszárny alatt egy maroknyi magyar katonaegység tovább szolgál. A németek ráadásul úgy vélik - az afgán kormányhoz hasonlóan -, összeomlás jöhet egy túl gyors távozás után.

Amint abban 2020-ban Dohában megállapodtak az érintettek - még Donald Trump elnöksége alatt, heteken belül ki kell vonulnia az Egyesült Államok erőinek Afganisztánból.

Ezzel kapcsolatban Joe Biden amerikai elnök egyértelműsítette szerdán, hogy a teljes csapatkivonást szeptember 11-ével fogja csak elvégezni.

Kivonul a NATO is, jelentette be szerda este Jens Stoltenberg főtitkár: az észak-atlanti katonai szövetség május 1-jéig megkezdi az afganisztáni misszió erőinek kivonását, a folyamat rendezett, összehangolt és megfontolt módon néhány hónap alatt zajlik le. A tálib lázadóknak a kivonulás során a szövetséges csapatok elleni bármifajta támadására a NATO erőteljes válasszal felel - mondta.

"Csapataink kivonása nem az Afganisztánnal fennálló kapcsolatunk befejezését jelenti. A NATO kabuli kormányerőket támogató missziójának kivonása új fejezet megnyitását jelenti a béke felé vezető politikai megújulás útján Afganisztán számára" - fogalmazott.

Marad viszont néhány kérdés, például, hogy mit reagálnak a tálibok és mi lesz Magyarország szerepével NATO-tagállamként.

Az utóbbi kérdést a legkönnyebb megválaszolni: a Magyar Nemzetnek a Honvédelmi Minisztérium azt válaszolta, tíz főre csökkent az afganisztáni katonai misszió, amely korábban folyamatosan 90 fős volt, a terror elleni küzdelem szolgálatában. Legutóbb márciusban érkezett 8 katona Mazari Sarifba, a magyarok szolgálati helyére. Mivel az Északi Kiképző, Tanácsadó és Támogató Parancsnokság német vezetésű, addig maradnak, amíg a németek is - értesült a lap.

Viszont mivel

a kormány 1000-ről 1200-ra emelte a magyar katonák békemissziós csapatlétszámát,

kérdéssé vált az is, merre tovább. Irány lehet akár Koszovó vagy a Száhel-övezet is.

Az amerikai katonák egyébként már "csak" 2500-an vannak Afganisztánban, de jelentős a raktározott fegyver- és felszerelésmennyiség, például terepjárók, mobil épületek, helikopterek, drónok.

"Négy napon keresztül napi húsz helikopteres turnusra lenne szükség ahhoz, hogy minden katonát és minden felszerelést kihozzanak csak az előőrsökből" – ezt egy, a témával 2007 óta foglalkozó amerikai újságíró, Wesley Morgan írta. A katonák hazaszállítása néhány hét alatt megvalósulhatna, azonban a különböző drága katonai felszerelések sorsa kérdéses maradna.

Látni kell még: a kivonulás nem jelenti az összes külföldi katona távozását. Berlin például további tíz hónapig marad, hogy ne omoljon össze az afgán oktatás vagy maga a kormány, sőt,

a jelenlegi 1100 fős német létszám még kétszázzal emelkedhet is az év végéig.

A történet kulcsszereplője a NATO-tag Törökország lehetne, április végén tárgyalások is kezdődhetnek, ám ezt a folyamatot lassítja, hogy folyamatosak a merényletek, tucatjával végzik ki a tálibok a biztonsági erők tagjait. Az amerikai veszteség tavaly "mindössze" tíz fő volt, a dohai megállapodás óta amerikai katona nem halt meg Afganisztánban.

Címlapról ajánljuk
A svéd kormány a migránsok visszafogadásához kötné a Szíriának szánt fejlesztési pénzeket

A svéd kormány a migránsok visszafogadásához kötné a Szíriának szánt fejlesztési pénzeket

Az Aszad-rezsim megdöntése óta először látogatott el hivatalos svéd delegáció Szíriába. A svéd kormány első körben a szír bűnelkövetőket küldené haza, második körben pedig mindazokat a szír állampolgárokat, akik nem jogosultak a Svédországban való tartózkodásra. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője az InfoRádióban elmondta: ahogy a következő években folyamatosan lejárnak az oltalmazotti státuszok, úgy lesz egyre vonzóbb a hazatérés lehetősége az olyan bevándorlók számára, akik jogi bizonytalanságban és kétségek között vannak Európában.

Orbán Viktor: hiába az adventi időszak, a politikában nincs elcsendesedés

Orbán Viktor szerint a gyermekvédelemben nincs alku. A miniszterelnök a Karmelita Kolostorban adott egyórás interjút Lentulai Krisztiánnak. A kormányfő szerint Amerika békét, Európa háborút akar, és kulcsfontosságú Magyarország mozgástere a 2026-os választáson. A teljes interjút a Mandiner YouTube-csatornáján tették közzé.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Európai békecsúcs közeleg, hatalmas áldozatot hozna Ukrajna – Háborús híreink vasárnap

Európai békecsúcs közeleg, hatalmas áldozatot hozna Ukrajna – Háborús híreink vasárnap

Hétfőn Steve Witkoff amerikai különmegbízott európai vezetőkkel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozik, hogy egy tűzszünet lehetőségéről egyeztessenek. Úgy tűnik, hogy az amerikai közvetítők Moszkva után ismét Kijev felé fordulnak, hogy közelítsék a felek álláspontjait. Kormányzati források szerint a tárgyaló felek delegációi már meg is érkeztek a német fővárosba. A berlini tárgyalások előtt eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy országa kész lemondani a NATO-tagságról nyugati biztonsági garanciákért cserébe, teljesítve ezzel az oroszok egyik legfőbb követelését.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×