eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Pixabay.com

NATO- és amerikai kivonulás: nem ürül ki Afganisztán, magyar katonák is maradnak

Német védőszárny alatt egy maroknyi magyar katonaegység tovább szolgál. A németek ráadásul úgy vélik - az afgán kormányhoz hasonlóan -, összeomlás jöhet egy túl gyors távozás után.

Amint abban 2020-ban Dohában megállapodtak az érintettek - még Donald Trump elnöksége alatt, heteken belül ki kell vonulnia az Egyesült Államok erőinek Afganisztánból.

Ezzel kapcsolatban Joe Biden amerikai elnök egyértelműsítette szerdán, hogy a teljes csapatkivonást szeptember 11-ével fogja csak elvégezni.

Kivonul a NATO is, jelentette be szerda este Jens Stoltenberg főtitkár: az észak-atlanti katonai szövetség május 1-jéig megkezdi az afganisztáni misszió erőinek kivonását, a folyamat rendezett, összehangolt és megfontolt módon néhány hónap alatt zajlik le. A tálib lázadóknak a kivonulás során a szövetséges csapatok elleni bármifajta támadására a NATO erőteljes válasszal felel - mondta.

"Csapataink kivonása nem az Afganisztánnal fennálló kapcsolatunk befejezését jelenti. A NATO kabuli kormányerőket támogató missziójának kivonása új fejezet megnyitását jelenti a béke felé vezető politikai megújulás útján Afganisztán számára" - fogalmazott.

Marad viszont néhány kérdés, például, hogy mit reagálnak a tálibok és mi lesz Magyarország szerepével NATO-tagállamként.

Az utóbbi kérdést a legkönnyebb megválaszolni: a Magyar Nemzetnek a Honvédelmi Minisztérium azt válaszolta, tíz főre csökkent az afganisztáni katonai misszió, amely korábban folyamatosan 90 fős volt, a terror elleni küzdelem szolgálatában. Legutóbb márciusban érkezett 8 katona Mazari Sarifba, a magyarok szolgálati helyére. Mivel az Északi Kiképző, Tanácsadó és Támogató Parancsnokság német vezetésű, addig maradnak, amíg a németek is - értesült a lap.

Viszont mivel

a kormány 1000-ről 1200-ra emelte a magyar katonák békemissziós csapatlétszámát,

kérdéssé vált az is, merre tovább. Irány lehet akár Koszovó vagy a Száhel-övezet is.

Az amerikai katonák egyébként már "csak" 2500-an vannak Afganisztánban, de jelentős a raktározott fegyver- és felszerelésmennyiség, például terepjárók, mobil épületek, helikopterek, drónok.

"Négy napon keresztül napi húsz helikopteres turnusra lenne szükség ahhoz, hogy minden katonát és minden felszerelést kihozzanak csak az előőrsökből" – ezt egy, a témával 2007 óta foglalkozó amerikai újságíró, Wesley Morgan írta. A katonák hazaszállítása néhány hét alatt megvalósulhatna, azonban a különböző drága katonai felszerelések sorsa kérdéses maradna.

Látni kell még: a kivonulás nem jelenti az összes külföldi katona távozását. Berlin például további tíz hónapig marad, hogy ne omoljon össze az afgán oktatás vagy maga a kormány, sőt,

a jelenlegi 1100 fős német létszám még kétszázzal emelkedhet is az év végéig.

A történet kulcsszereplője a NATO-tag Törökország lehetne, április végén tárgyalások is kezdődhetnek, ám ezt a folyamatot lassítja, hogy folyamatosak a merényletek, tucatjával végzik ki a tálibok a biztonsági erők tagjait. Az amerikai veszteség tavaly "mindössze" tíz fő volt, a dohai megállapodás óta amerikai katona nem halt meg Afganisztánban.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×