eur:
392.6
usd:
362.16
bux:
72132.83
2024. július 6. szombat Csaba
2021. február 1-jén közreadott kép a Google  amerikai informatikai óriáscég székházáról az egyesült államokbeli Mountain View-ban 2013. január 3-án. Scott Morrison ausztrál miniszterelnök 2021. február 1-jén bejelentette, hogy Ausztráliában a Microsoft Bing keresőjét fogják használni, amennyiben a Google és a Facebook betartja fenyegetését és korlátozza a szolgáltatásait az ausztrál felhasználók számára. Az ausztrál kormány  médiapiacot szabályozó kódexének tervezete szerint a két amerikai vállalatnak a törvény hatályba lépését követően fizetnie kell a helyi sajtóorgánumokból átvett hírtartalmakért.
Nyitókép: MTI/AP/Marcio Jose Sanchez

Washington többé nem ellenezné az amerikai óriáscégek külföldi megadóztatását

Hatalmas fordulatként üdvözölték világszerte azt a kezdeményezést, hogy a Biden-adminisztráció kész az amerikai cégek (köztük a techóriások) kizárólagos otthoni megadóztatásának a feladására. Az OECD-nél máris nagyon fontos pozitív elmozdulásról beszélnek.

A közelmúltban több európai ország – köztük Olaszország, Spanyolország, Franciaország, sőt, Nagy-Britannia is – úgy döntött, hogy nem vár tovább nemzetközi megállapodásra, hanem egyoldalú alapon közvetlen adót vet ki elsősorban az informatikai óriáscégek és szolgáltatók adott országban elért forgalmára.

A Trump-kormány, amelyik ragaszkodott a honi adózás kizárólagosságának fenntartásához, minden ilyen esetben az adott országból érkező import egy részére az európai „hightech-adóval” arányos vámmal válaszolt.

A digitális adó lehetősége utóbb európai uniós szinten is felmerült, midőn a járványra válaszul elhatározott 750 milliárd eurós helyreállítási alap egy részének a finanszírozására az uniós költségvetés közvetlen bevételeinek bővítése tűnt a megfelelő válasznak. Az lehetséges új közösségi bevételek között pedig a külföldi informatikai szolgáltatók uniós megadóztatása („digitális adó”) is szóba jött.

A Biden-adminisztráció mindehhez képest juttatta el kedden javaslatát az OECD-hez, amelynek tartalmáról utóbb a Bloomberg és a Financial Times is értesült, majd híradásuk nyomán hamarosan elterjedt a világsajtóban.

A részletek még értelemszerűen nem ismertek, de a lényegről annyi már tudható, hogy az amerikai elképzelés lehetővé tenné, hogy egy bizonyos nagyságrendű globális forgalmon túl, az óriáscégek

az éves globális profitjuk 21 százalékát társasági adóként forgalomarányosan minden olyan országban fizethessék, ahol a megelőző évben eladást folytattak.

A dolog független attól, vajon a kérdéses cég amúgy fizikailag jelen van-e az adót kivető országban, vagy forgalmaz-e ott.

Az első becslések szerint globálisan mintegy száz cég kerülhet ebbe a kategóriába, köztük a legtöbb amerikai információs technológiai óriás.

A javaslat nem állt meg itt. Fontos kiegészítésként mindjárt a lehetséges mértéket – az említett 21 százalékot – is rögzítették. Ez azért lényeges, mert ilyen formán védik az amerikai kormányzati érdekeket is – tehát növelik a reménybeli nemzetközi adómegállapodás kongresszusi támogatását –, elejét tudják ugyanis venni vele annak, hogy egyes adóparadicsomokban az amerikai adószint alá vágjanak, és elcsábítsák hazai pályáról a szolgáltatót (mint az történt például az Amazon és Írország esetében).

A kezdeményezés híre mondhatni

órákon belül pozitív visszhangot váltott ki világszerte.

Egyértelműen üdvözölte Mario Draghi olasz miniszterelnök, és „nagyon bátorítónak” nevezte Nadia Calviño, a gazdaságért felelős spanyol miniszterelnök-helyettes – mindkét országban létezik már digitális adó, így reagálásukat különösen fontosnak tartják.

Pascal Saint-Amans, az OECD adózási kérdésekben illetékes igazgatója „nagyon pozitív” és „nagyon komoly” javaslatnak minősítette az amerikai kezdeményezést. Szerinte a Biden-javaslat „újjáélesztheti” és fel is gyorsíthatja a kérdésben már tíz éve folyó és mindeddig meddő tárgyalást.

Címlapról ajánljuk
Ennek örülni fognak a piaci vásárlók: olcsóbb lett a gyümölcs és a zöldség is

Ennek örülni fognak a piaci vásárlók: olcsóbb lett a gyümölcs és a zöldség is

A nagybani piacon átlagban 15-20 százalékkal, a kiskereskedelemben pedig 10-20 százalékkal olcsóbb a gyümölcs és a zöldség idén, mint tavaly nyáron. Ennek részben az az oka, hogy itthon és Európa-szerte is sokkal jobb lett a termés, mint az előző két évben – mondta az InfoRádióban az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője.

Orbán Viktor Moszkvában: „azt akarta megtudni, merre van a békéhez vezető legrövidebb út”

Európának a béke a legfontosabb. A magyar EU-elnökség a következő félévet – az akkor végzendő munkát – békemissziónak tekinti - hangsúlyozta Orbán Viktor kormányfő a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel közös sajtótájékoztatóján pénteken Moszkvában.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.08. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia
a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×