Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
2021. február 1-jén közreadott kép a Google  amerikai informatikai óriáscég székházáról az egyesült államokbeli Mountain View-ban 2013. január 3-án. Scott Morrison ausztrál miniszterelnök 2021. február 1-jén bejelentette, hogy Ausztráliában a Microsoft Bing keresőjét fogják használni, amennyiben a Google és a Facebook betartja fenyegetését és korlátozza a szolgáltatásait az ausztrál felhasználók számára. Az ausztrál kormány  médiapiacot szabályozó kódexének tervezete szerint a két amerikai vállalatnak a törvény hatályba lépését követően fizetnie kell a helyi sajtóorgánumokból átvett hírtartalmakért.
Nyitókép: MTI/AP/Marcio Jose Sanchez

Washington többé nem ellenezné az amerikai óriáscégek külföldi megadóztatását

Hatalmas fordulatként üdvözölték világszerte azt a kezdeményezést, hogy a Biden-adminisztráció kész az amerikai cégek (köztük a techóriások) kizárólagos otthoni megadóztatásának a feladására. Az OECD-nél máris nagyon fontos pozitív elmozdulásról beszélnek.

A közelmúltban több európai ország – köztük Olaszország, Spanyolország, Franciaország, sőt, Nagy-Britannia is – úgy döntött, hogy nem vár tovább nemzetközi megállapodásra, hanem egyoldalú alapon közvetlen adót vet ki elsősorban az informatikai óriáscégek és szolgáltatók adott országban elért forgalmára.

A Trump-kormány, amelyik ragaszkodott a honi adózás kizárólagosságának fenntartásához, minden ilyen esetben az adott országból érkező import egy részére az európai „hightech-adóval” arányos vámmal válaszolt.

A digitális adó lehetősége utóbb európai uniós szinten is felmerült, midőn a járványra válaszul elhatározott 750 milliárd eurós helyreállítási alap egy részének a finanszírozására az uniós költségvetés közvetlen bevételeinek bővítése tűnt a megfelelő válasznak. Az lehetséges új közösségi bevételek között pedig a külföldi informatikai szolgáltatók uniós megadóztatása („digitális adó”) is szóba jött.

A Biden-adminisztráció mindehhez képest juttatta el kedden javaslatát az OECD-hez, amelynek tartalmáról utóbb a Bloomberg és a Financial Times is értesült, majd híradásuk nyomán hamarosan elterjedt a világsajtóban.

A részletek még értelemszerűen nem ismertek, de a lényegről annyi már tudható, hogy az amerikai elképzelés lehetővé tenné, hogy egy bizonyos nagyságrendű globális forgalmon túl, az óriáscégek

az éves globális profitjuk 21 százalékát társasági adóként forgalomarányosan minden olyan országban fizethessék, ahol a megelőző évben eladást folytattak.

A dolog független attól, vajon a kérdéses cég amúgy fizikailag jelen van-e az adót kivető országban, vagy forgalmaz-e ott.

Az első becslések szerint globálisan mintegy száz cég kerülhet ebbe a kategóriába, köztük a legtöbb amerikai információs technológiai óriás.

A javaslat nem állt meg itt. Fontos kiegészítésként mindjárt a lehetséges mértéket – az említett 21 százalékot – is rögzítették. Ez azért lényeges, mert ilyen formán védik az amerikai kormányzati érdekeket is – tehát növelik a reménybeli nemzetközi adómegállapodás kongresszusi támogatását –, elejét tudják ugyanis venni vele annak, hogy egyes adóparadicsomokban az amerikai adószint alá vágjanak, és elcsábítsák hazai pályáról a szolgáltatót (mint az történt például az Amazon és Írország esetében).

A kezdeményezés híre mondhatni

órákon belül pozitív visszhangot váltott ki világszerte.

Egyértelműen üdvözölte Mario Draghi olasz miniszterelnök, és „nagyon bátorítónak” nevezte Nadia Calviño, a gazdaságért felelős spanyol miniszterelnök-helyettes – mindkét országban létezik már digitális adó, így reagálásukat különösen fontosnak tartják.

Pascal Saint-Amans, az OECD adózási kérdésekben illetékes igazgatója „nagyon pozitív” és „nagyon komoly” javaslatnak minősítette az amerikai kezdeményezést. Szerinte a Biden-javaslat „újjáélesztheti” és fel is gyorsíthatja a kérdésben már tíz éve folyó és mindeddig meddő tárgyalást.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×