A Nézőpont Intézet munkatársa szerint a nagyheti időzítés jól szimbolizálja, hogy a felek olyanoknak szeretnének politikai képviseletet kínálni, akik konzervatívnak és kereszténydemokratáknak tartják magukat, azonban nem egy balliberális prizmán át szeretnék megélni az említett értékeket, ahogyan azt teszi akár a baloldal, akár az európai zöldek, szociáldemokraták vagy akár az egyre inkább mainstreamebb Néppárt.

Erdélyi Rezső Krisztián szerint a találkozót követően az ideológiai kérdéseken túl konkrét gondolatok is elhangzottak. Utóbbit illetően cél lehet egy európai parlamenti képviselőcsoport létrehozása, amelynek idejét azonban nagyon nehéz megjósolni. Az idei év vége azonban fontos vízválasztó abból a szempontból, hogy a ciklus közepén újraosztják a parlamenti tisztségviselői helyeket. Emiatt jogos lehet a kérdés, hogy vajon addigra lesz-e valami ebből a képviselői csoportból. Az ideológiai töltetű üzenetek közé sorolható pedig a már említett, hagyományos értékek mentén gondolkodó embereknek kínált képviselet, tette hozzá az elemző.

Feledy Botond külpolitikai szakértő szerint is nagyon nehéz egyelőre megmondani, mikorra ölthet formát a magyar–lengyel–olasz-összefogás, az viszont nem lehet kérdés, hogy

együtt nagyobb hangot szerezhetnek maguknak az uniós politikában, Európa jövőjét illetően, bár ehhez számos véleménykülönbséget kellene félretenniük.

Azon túl ugyanis, hogy túlzottan bürokratikusnak és nagyhatalmúnak tartják az EU-t, akadnak kardinális különbségek, lásd az oroszokhoz (vagy a Kínához) való viszonyulás, vagy a menekültek uniós elosztásának vagy visszaküldésének ügye. A szakember úgy véli, a legnagyobb ösztönző pedig az Európai Parlamenten belüli frakcióalapítási lehetőség lehet, akár egy második, vagy harmadik legnagyobb, a Néppártól jobbra álló alakulat létrehozása.

Hogy mindebben kikre számíthatnak, tekintve, hogy az EP-ben legalább 7 ország szükséges ahhoz, hogy újabb képviselősport alakulhasson, mindkét elemző óvatosan fogalmazott az InfoRádióban, kerülve a találgatásokat. Erdélyi Rezső Krisztián rámutatott: a Néppárton belül, de akár más pártcsaládban is vannak olyan politikai alakulatok, amelyek fogékonyak az új szerveződés által fontosnak tartott értékekre. Úgy vélte, fontos lenne egy olyan képviselőcsoport létezése az Európai Parlamentben, amely az emberek valódi, mindennapos problémáival foglalkozna, ugyanis a gazdasági ügyeken kívül most sokszor olyan ideológiai kérdések vannak az EP asztalán, amelyek nem az emberek mindennapi életére reflektálnak.

Feledy Botond ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy

az EP történetében még soha nem sikerült egy, a jobb- és szélsőjobboldalon található erőket egyesítő frakciót létrehozni,

hiszen a holland szélsőségesektől az Igaz Finneken és a Le Pen-féle francia párton át az Alternatíva Németországnak-ig a legkülönbözőbb formációkról van szó. Ám ettől még messze is vagyunk, hiszen egyelőre a három vezetőnek kellene tudnia megegyezni.

Arra a kérdésre, hogy az európai parlamenti képviseletre törekszik vagy az unión belül szeretne a három tárgyalófél új pártcsaládot létrehozni, Feledy Botond úgy válaszolt: a kettő persze összefügg, de most az EP-szintnek vannak a legközvetlenebb előnyei. Ha viszont el akarnák kerülni az összefogás működésének látványos tesztjét, vagyis hogy az egyes szavazásokon mit akarnak közösen elfogadni és mit nem, akkor pedig lehet menni az elméletibb irányba azzal, hogy "ez csak egy összefogás", az EP-ben még nem látható.

Erdélyi Rezső Krisztián megjegyezte azt is, hogy a három párt esetében két frakcióról és a Fidesznél frakció nélküli képviselőkről van szó - ha a szerinte legvalószínűbb forgatókönyv szerint új frakciót hoznak létre, annak is lesznek sokatmondó lépései. A két képviselőcsoportban is vannak ugyanis olyan pártok, amelyeket különböző szakadékok választanak el egymástól ideológiai kérdésekben.