Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.46
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A paksi atomerőmű 2018. június 22-én.
Nyitókép: MTI/Sóki Tamás

Újabb ügyben fog össze Magyarország és Lengyelország

Öt másik tagállammal együtt az Európai Bizottság vezetőihez fordultak.

Az Európai Unió hét tagállama, köztük Lengyelország és Magyarország az atomenergia figyelembevételét szorgalmazza az uniós klímapolitikában.

A lengyel kormány információs központjának (CIR) közleménye szerint Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök azon hét tagállami vezető között van, akik aláírták az atomenergiának az Európai Unió (EU) klíma- és energiaügyi politikájában betöltendő szerepéről szóló levelet.

Az Európai Bizottság (EB) elnökének, Ursula von der Leyennek és Frans Timmermansnak, az EB alelnökének címzett levélben a hét tagállam kormánya "sürgős felhívást" intéz annak érdekében, hogy az EU-ban egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak az atomenergiának és ne zárják azt ki az EU klíma- és energiaügyi politikájából. Kiemelték: az alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamosenergia termelésének majdnem felét biztosító atomenergiát a tagállamok fele használja vagy fejleszti.

A hét tagállam vezetői arra szólították fel az EB-t, hogy a klíma- és energiapolitika "a technológiai semlegesség elvével összhangban vegye figyelembe a klímasemlegesség felé vezető összes utat".

Minden alacsony vagy nulla szén-dioxid-kibocsátású technológiát egyenlő módon kell kezelni az összes uniós politikában, beleértve az éghajlat-semlegesség 2050-ig történő elérését célzó beruházások osztályozását is. Az ilyen technológiákat az EU-nak nemcsak elismernie, hanem aktívan támogatnia is kell - hangsúlyozzák.

A levelet jegyző állami vezetők arra is rámutatnak: az atomenergia fejlesztését, előnyei ellenére, több EU-tagállam megkérdőjelezi. Aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy az atomenergiát "egyre több politikájából kiszorító" EU-ban jelenleg "jelentősen korlátozzák" a tagállamok választási jogát a különböző energiaforrások között, amit pedig az EU működéséről szóló szerződés is rögzít.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Az ukrajnai háború legnagyobb fordulata idén egyértelműen nem a frontvonalon, hanem a Fehér Házban történt: Donald Trump elnök átvette a hatalmat az Egyesült Államok felett, ezzel gyökeres változás állt be Washington Ukrajna-politikájában. Amerika többé nem küldi korlátlanul, kvázi-bérmentve a fegyvereket, pénzt és szakértelmet Ukrajnába, emellett az amerikai diplomaták Moszkvával is egyeztetni kezdtek, azzal a céllal, hogy sikerüljön valamilyen kompromisszumot kialkudni, amely a háború lezáráshoz vezet. Az események az év végére kifejezetten felgyorsultak: majdhogynem mindennapossá váltak az orosz-amerikai és ukrán-amerikai tárgyalások, de továbbra is erősen kérdéses, hogy sikerül-e érdemi áttörést elérni a háború lezárása felé a közeljövőben. Egyelőre csupán az jelenthető ki 100%-os bizonyossággal, hogy Trump-féle, ukrajnai háború kapcsán bekövetkezett hatalmas diplomáciai, politikai és katonai fordulat egyike az év 10 legnagyobb sztorijának.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×