Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla

Megkapta az EU a válaszszankciókat Kínától

Európai uniós politikusokat és intézményeket sújtó szankciókat jelentett be hétfőn a pekingi kormány, miután az EU büntetőintézkedéseket rendelt el négy kínai tisztségviselő és egy entitás ellen a Hszincsiang tartományból jelentett emberi jogsértések ügyében.

Kína válaszlépésként tíz személyt, köztük Reinhard Butikofer német politikust és Adrian Zenz német kutatót, valamint az európai, a holland és a belga parlament egyes tagjait, illetve négy intézményt sújtott szankciókkal. Az érintettek és családtagjaik nem léphetnek be Kína szárazföldi részére, Hongkongba és Makaóba, ők és a velük kapcsolatban álló vállalatok és intézmények pedig nem folytathatnak üzleti tevékenységet az országban.

A pekingi külügyminisztérium közleménye szerint az EU lépése "hazugságokon és félretájékoztatáson" alapul, súlyos beavatkozást jelent Kína belügyeibe, sérti a nemzetközi jogot és a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáit, emellett jelentősen aláássa Kína és az EU kapcsolatait. A kínai fél felszólította az EU-t, hogy "nézzen szembe hibája súlyosságával és orvosolja azt", ellenkező esetben további ellenlépésekre számíthat.

Nemzetközi jogvédő szervezetek szerint az északnyugat-kínai Hszincsiangban a muszlim vallású kisebbségek több mint 1,8 millió tagját zárták átnevelőtáborokba, dolgoztatják akaratuk ellenére gyárakban vagy a földeken. Egyes beszámolók szerint velük szemben kényszerített sterilizációt is alkalmaznak, a különböző intézkedések során pedig családokat szakítanak szét, a szüleiktől elszakított gyermekeket állami nevelőotthonokban helyezik el. Peking álláspontja szerint a Hszincsiangban fenntartott központok önkéntes alapon biztosítanak képzéseket azok számára, akiknek az életére "hatással volt a terrorizmus és a radikalizmus".

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×