Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót
Európai uniós és brit zászló a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnését (Brexit) ellenző tüntetésen az Európai Parlament épülete előtt Brüsszelben 2020. január 30-án. Az európai uniós tagállamok kormányainak képviselőiből álló Európai Tanács a nap folyamán írásbeli eljárás keretében európai uniós oldalról végérvényesen elfogadta a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről rendelkező megállapodást. A brit EU-tagság 2020. január 31-én, közép-európai idő szerint éjfélkor ér véget.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Az EU késleltetné a brexitmegállapodás ratifikálását

Február vége helyett két hónappal későbbre tennék az Európai Unió tagországai a brexit utáni EU-brit kereskedelmi kapcsolatokról tavaly év végén aláírt megállapodást.

A Boris Johnson vezette kormány egyelőre elzárkózik a kezdeményezés elől, de az EU-huszonhetek nagykövetei múlt pénteki brüsszeli ülésükön megerősítették, hogy uniós oldalon a decemberi megállapodásban rögzített

február 28-i határidőt korainak tartják

az EU-brit viszonyt új alapokra helyező egyezmény ratifikációjához. A brit parlament a maga részéről december 31-én lezárta a ratifikációt.

Jelenleg csupán egy viszonylag sebtében véglegesített angol nyelvű szöveg áll rendelkezésre, aminek európai uniós formális elfogadásához azt előbb mind a 24 hivatalos nyelvre le kellene fordítani. Tekintve ugyanis, hogy egy 1246 oldalas, részletes jogi technikai megfogalmazásokkal átszőtt anyagról van szó,

a tagállamok képviselői ragaszkodnak ahhoz, hogy az egyes részek pontos és egyértelmű jelentését hazájuk nyelvén megkapják.

Ezt részint a jogi szövegek fordításának – azok lehetséges értelmezésének – esetleges buktatóival magyarázzák, részint a dologban szakértők szerint szerepet játszik bizonyos nemzeti érzékenység is. Különösen a „nagy nyelvek” – mindenekelőtt a francia és a német nyelv – tagországaiban elfogadhatatlannak minősül, hogy egy, az ország nemzetközi viszonyait meghatározó relációban fontos dokumentumot idegen nyelvű szöveg alapján hagyjanak jóvá.

Mindez viszont jogi nyelvészek szerint február végéig nem végezhető el a szükséges színvonal és biztonság mellett úgy, hogy utána még kellő idő maradjon a döntéshozók számára a tanulmányozásra is, mielőtt megtörténik a formális jóváhagyás.

„A briteknek könnyű volt december végén néhány nap alatt keresztülhajtani a parlamenti ratifikálást. A saját anyanyelvükön létezett az egyetlen elérhető verzió”

– mutatott rá egy EU-tanácsi illetékes a probléma kapcsán.

Január 1. óta a megállapodás fontosabb kereskedelempolitikai vonatkozásainak átmeneti végrehajtásáról ideiglenes jegyzőkönyv intézkedik, azonban a megállapodásban azt is rögzítették, hogy mindezt február 28-ig az egyezmény egésze kell, hogy felváltsa. Ez a határidő csak a két szerződő fél közös egyetértésével módosítható.

Uniós részről most mindenesetre azt szeretnék, ha április végéig lenne idő a fordítás és a jóváhagyás befejezésére, a brit kormány szóvivője viszont lapjelentések szerint úgy fogalmazott, hogy londoni megítélés szerint február végéig mindenre bőségesen elegendő az idő.

Az új szerződést amúgy a tagországoknak nem kell ratifikálniuk, hanem a tagállami, közvetlenül választott képviselőkből álló Európai Parlament és a tagállami kormányok küldöttsége alkotta EU-tanács kell, hogy áldását adja rá (az utóbbi konszenzussal).

Címlapról ajánljuk
Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

A miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy 18,2 milliárd forintot országfásításra, 39,6 milliárd forintot pedig települészöldítésre fordítanak. Szabó József fenntarthatósági szakmérnök, a Főkert korábbi vezérigazgatója üdvözölte az irányt, de a vállalást nem tartja nagyságrendi fordulatnak. A faültetés pedig csak az első lépés, a legjelentősebb feladat utána következik.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Tisza-kormány: készpénzmilliárdok az erdőben, mi lesz a Seszták-ügy következő fejleménye?

Tisza-kormány: készpénzmilliárdok az erdőben, mi lesz a Seszták-ügy következő fejleménye?

A közélet egyik leghangosabb botránya robbant ki azután, hogy több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt foglalt le a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) a Seszták Miklós, a Fidesz-KDNP egykori minisztere ellen folyó büntetőügyben. A különböző devizákban felhalmozott, hatalmas összegekre elásva, valamint rejtett széfekben bukkantak rá a hatóságok. Szombat délután a KDNP frakcióvezetője, Rétvári Bence arra kérte Sesztákot, hogy mondjon le mandátumáról, a Fidesz is a volt minisztere távozását követeli.  az ügy további részleteit ebben a cikkünkben dolgozzuk fel a nap folyemán. Kármán András pénzügyminiszter közölte: a 2027-es költségvetést a héten tárgyalja az Országgyűlés. Tegnap megjelent a december 24-ét munkaszüneti nappá nyilvánító törvényhez kapcsolódó miniszteri rendelet. A részletekből kiderült: 2026. december 12-e nem lesz munkanap.  Cikkünk folyamatosan frissül a magyar kormányról lépéseiről szóló legfrissebb hírekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×