9 °C
A britek múlt héten jelentették be, hogy a gyártó ajánlotta három héthez képest jóval később, akár 11-12 hét elteltével adják majd csak be a tervek szerint az országban jelenleg engedélyezett oltások második adagját a szigetország állampolgárainak. Ez mind a Pfizer, mind az AstraZeneca vakcinája esetében így történik majd annak érdekében, hogy minél többen kaphassák meg legalább az első adagot az oltásból addig is, amíg limitált mennyiségű vakcina áll csak rendelkezésre.
Amerikában nem tervezik az alternatív oltási menetrendet követni, viszont a The Guardian beszámolója szerint Németországban latolgatják azt, hogy hasonlóképp cselekedjenek. Jens Spahn egészségügyi miniszter felkérte az ország fertőző betegségekkel foglalkozó, legfontosabb egészségügyi tanácsadó intézményét, a Robert Koch Intézetet, hogy vizsgálják meg az alternatív adagolásban rejlő lehetőségeket.
Az orvosok örülnének
Spahn döntését az orvosok üdvözölték: Németországban nagyon lassan halad az oltás, melyet eddig nem is tudtak semmilyen módszerrel felgyorsítani, ennek következtében pedig kritika érte az immunizációs folyamat koordinálását.
A berlini Charité kórházban működő vakcinakutató csoport vezetője, Leif Erik Sander a követekezőképp kommentálta a kezdeményezést:
"A jelenlegi vakcinahiány, a magas fertőzöttségi és hospitalizációs adatok tükrében hatásosabb a jelenleginél az a stratégia, melynek köszönhetően többen juthatnak mihamarabb oltáshoz".
Dánia szintén fontolgatja, hogy inkább többeknek adják be az első oltást az országban, mint hogy hamarabb, azaz a gyártó ajánlata szerint adják be a második adagot kevesebbeknek. Az ország figyeli a brit fejleményeket, elképzelésük szerint 3-6 hetes különbségel adnák majd be a második oltást, amennyiben úgy látják, hogy ez így biztonségos és hatékony lehet.
A gyártó mást javasol
A Pfizer és a BioNTech közösen fejlesztett oltása jelenleg az egyetlen engedélyezett aurópai koronavírus elleni vakcina. Kutatók felhívták rá a figyelmet, hogy a két adag beadása közti időkülönbség megnyújtása csökkentheti a hatékonyságot. Az EMA január negyedikén arra hívta fel a figyelmet, hogy tiszteletben kell tartani a gyártó azon állásfoglalását, miszerint 42 napnál, azaz
hat hétnél több idő nem telhet el az oltás két adagjának beadása között.
Amennyiben ettől az országok eltérnek, az nem rendeltetésszerű használatnak számít, így a gyártó felelőssége csökken a gyakorlatnak köszönhetően.
Németországban ezen túl még a fiolákból kinyerhető extra, hatodik adaggal is igyekeznek növelni a beadható oltások számát: ezt a gyakorlatot számos ország követi, mióta kiderült az, hogy ötnél több adagnyi oltás is beadható egy fiola tartalmából.
Egymásra mutogatnak
A nehéz euópai helyzeten javíthat, ha a héten valóban engedélyezik európai vészhelyzeti használatra a Moderna védőoltását. Az átoltottság arányának lassú növekedésével kapcsolatos kritikákra a BioNTech vezetője, Ugur Sahin úgy reagált: a probléma forrása Brüsszel, ahol azt hitték, több vakcina válik majd egyszerre elérhetővé, ebben a hitben pedig túl keveset rendeltek a Pfizer és a BioNTech közösen fejlesztett oltásából. Stella Kyriakides, az unió egszségügyi biztosa ugyanakkor a gyártási kapacitást hibáztatja, véleménye szerint az összesen megrendelt kétmilliárd adagnyi oltásból az egyes gyártók kapacitásbővítésének lassú mivolta miatt nem áll rendelkezésre elegendő.
Kutatók szerint a helyzet kora tavaszig tarthat, azt követően már valószínűleg elegendő oltás áll majd rendelkezésre minden uniós országban.
