Infostart.hu
eur:
362.75
usd:
317.04
bux:
141304.78
2026. július 17. péntek Elek, Endre
Egy ápolónő felkészül a koronavírus (COVID-19) elleni vakcina beadására egy barcelonai idősek otthonában 2020. december 27-én. Ezen a napon kezdődik az Európai Unió (EU) tagállamaiban a lakosság összehangolt beoltása. Az Európai Bizottság december 21-én adott feltételes forgalombahozatali engedélyt a német BioNTech és az amerikai Pfizer gyógyszeripari vállalatok által kifejlesztett vakcina európai alkalmazására. Az oltóanyag az első EU-ban engedélyezett koronavírus elleni vakcina.
Nyitókép: MTI/AP/Emilio Morenatti

Koronavírus: hatalmas különbségek az európai vakcinázás sebességében

Izrael és a britek az élen járnak, míg a francia és holland immunizáció lassan halad. Mi az Európai Unió országai között a középmezőnybe tartozunk.

A Pfizer és a BioNTech oltása uniós engedéllyel rendelkezik, az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem vakcináját pedig Nagy-Britanniában használhatják már. Az európai országokban és a kontinens több országához mérhető népességű Izraelben ugyanakkor nagy mértékben eltér az, hányan kapták már meg a vakcinát.

Az unión keresztül lekötött mennyiségű védőoltás mellett bárki beszerezhetett közvetlenül a gyártóval kötött üzlet során is vakcinát: a Euronews cikke annak nézett utána, mit mutatnak a számok ezeken a helyeken.

Nagy-Britannia

A világon elsőként a britek engedélyezték a Pfizer és a BioNTech közös vakcinájának vészhelyzeti használatát december 8-án: január elsejéig több mint egymillió adagot adtak be a szerből Matt Hancock egészségügyi miniszter újévi tweetje szerint.

Az immunizáció sebessége január negyedikével új fokozatba kapcsolhat, mivel időközben az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közös oltása is engedélyt kapott, hétfőn pedig beadása is megkezdődött. Ebből már az első héten 530 ezer adagot terveznek beadni. Az utóbbi oltás olcsóbb és 2-8 fok közt tárolható, míg a Pfizer vakcinája drágább és mínusz 70 fokos hőmérsékletet követel meg.

Izrael

1,1 millió izraelit oltottak be január elsejéig Juri Elderstein egészségügyminiszter tájékoztatása szerint a Pfizer vakcinájával: ez a 8,9 milliós népességű ország lakosságának 12 százalékát jelenti.

"Ezt a hihetetlen teljesítményt az egészségügyi dolgozóinknak köszönhetjük. Nekik hála elsők vagyunk a világon az immunizációban" – írta a miniszter a Twitteren.

Európai Unió

Az uniós országok az engedélyezés időpontjából kifolyólag hátrányban vannak: december 21-én kapta meg az uniós vészhelyzeti használati engedélyt a Pfizer védőoltása, melynek beadása a két ünnep között kezdődhetett meg a tagállamokban, miután december 26-án az államok lakosságuknak megfelelő mennyiséget kaptak az oltásból. A következő vakcina, amely használati engedélyt kaphat a várakozások szerint már január hatodikán, az amerikai Moderna szere lehet.

Az átoltottság terén jelenleg Dánia áll a legjobban: több mint 45 800 adagot adtak már be az 5,8 milliós lakosságú országban. Csak a beadott adagokat nézve a németek teljesítménye a legjobb: az országban 188 500 oltást vettek fel eddig. Az összességében beadott oltások száma helyett azonban érdemesebb a 100 lakosra vetített beadott adagokét figyelni.

Eszerint a következő a sorrend a már vakcinával rendelkező európai országok körében (figyelem, frissülnek az adatok az alábbi táblázatban a cikk megírása után is: felül a cikk írásakor aktuális január 4-i helyzet, alatta a friss arányokat mutató grafikon). Érdekesség, hogy a briteket és a dánokat is képes volt egy uniós tagjelölt európai ország, Izland megelőzni:

Forrás: ourworlddata.com
Forrás: ourworlddata.com

A koronavírus által leginkább sújtott Olaszország sem siet az oltással: a hétfő esti adatok szerint eddig 79 ezer ember vette fel a vakcinát, ám ezzel sem ők nyújtják a legrosszabb teljesítményt. Franciaországban december végéig 352 adagot adtak be az oltásból, igaz, az ígéretek szerint most már jelentősen gyorsítanak az immunizáció gyorsaságán. Hollandiában majd csak január 8-án kezdik az oltási kampányt.

Magyarország egyelőre a középmezőnyben van,

a hétfő esti adaok szerint száz emberből 0,12 azok aránya, akik már kaptak oltást, vagyis eddig minden 833. magyart oltották be.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Részvénypiaci viharok a világban és Magyarországon: itt az első félév mérlege

Részvénypiaci viharok a világban és Magyarországon: itt az első félév mérlege

A magyar részvények 2026-ban július közepéig 28 százalékos hozamot értek el, miközben az olajpiaci kockázatok, a mesterséges intelligencia által hajtott technológiai rali és a befektetői tőkeáramlások átrendeződése továbbra is meghatározzák a globális piacok mozgását – hangzott el az MBH Befektetési Bank Piaci Pulzus című rendezvényén. Az InfoRádió Debreczeni Csabát, az MBH Befektetési Bank vezető részvényelemzőjét kérdezte.

Németh Zsolt az Arénában: „nem csinálhatunk úgy, mintha mi sem történt volna”

Németh Zsolt szerint a Fidesznek egy félfordulatot kell végrehajtania, mert nem tartható fenn az Európai Unió-ellenessége. Azzal az illúzióval is le kell számolnia, hogy a háború után ugyanúgy folytatódhatnak az orosz kapcsolatok, mintha mi sem történt volna – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes alelnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.07.17. péntek, 18:00
Balogh László
az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője
Mérsékelt esés az európai tőzsdéken, nyomás alatt a tech részvények

Mérsékelt esés az európai tőzsdéken, nyomás alatt a tech részvények

Rossz hangulatban indult a pénteki kereskedés a nemzetközi részvénypiacokon, a befektetők a technológiai részvények globális eladási hullámára, az amerikai–iráni konfliktus újabb eszkalációjára és a Fed kamatpolitikájával kapcsolatos aggodalmakra is reagáltak. Az ázsiai tőzsdéken széles körű esés bontakozott ki, különösen a chipgyártók és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó vállalatok részvényei kerültek nyomás alá. Eséssel indult a nap az európai tőzsdéken.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×