Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót
A 2020. november 20-án, a Biontech német biotechnológiai gyógyszercég által közreadott, dátum nélküli képen egy ampulla BNT162b2 elnevezésű, az új típusú koronavírus ellen védelmet nyújtó vakcinát tart a kezében egy ember a németországi Mainzban. Sajtóértesülések szerint ezen a napon a Biontech és a Pfizer amerikai gyógyszeripari vállalat a vakcina sürgősségi jóváhagyását kérte az amerikai Élelmiszer-, és Gyógyszerfelügyelettől (FDA).
Nyitókép: MTI/Biontech SE/EPA

Négy vakcina közül választhatnak Indiában

A koronavírus által második legfertőzöttebb országban, Indiában jóváhagyták az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyár közös fejlesztésű oltóanyagának használatát.

Prakash Dzsavadekar tájékoztatási miniszter szombaton bejelentette, hogy az illetékes hatóságok előző nap adták meg az engedélyt, egyelőre "rendkívüli használatra". Dzsavadekar szerint még legalább három oltóanyag - két hazai gyártású és az orosz Szputnyik V - vár még engedélyeztetésre, és India lesz talán a világ egyetlen olyan országa, ahol legalább négy vakcinával indul majd meg az oltási kampány.

A versenytársainál olcsóbb és egyszerűbben használható Oxford/AstraZeneca-vakcina forgalmazását a világon először kedden engedélyezték Nagy-Britanniában.

India a világ második legnépesebb országa, és ami a fertőzöttek számát illeti, ugyancsak a második helyen áll az Egyesült Államok után. A halálesetek számát illetően pedig a harmadik az Egyesült Államok és Brazília után. A baltimore-i Johns Hopkins egyetem legfrissebb szombati összesítése szerint a járvány kezdete óta Indiában több mint 10,3 millió ember kapta el a fertőzést, és 149 411-en haltak bele a koronavírus okozta Covid-19 betegség szövődményeibe.

Az indiai hatóságok azt tervezik, hogy az év első hat-nyolc hónapjában háromszázmillió embert oltanak be az 1,35 milliárd lakosú országban, az oltási kampány első szakaszában elsősorban az ötven év feletti egészségügyi dolgozóknak, rendőröknek és katonáknak adják be az oltást.

Címlapról ajánljuk
„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

Új országos önkéntesprogram segítheti a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek gondozását. A most elkészített szakmai útmutató lehetővé teszi, hogy megfelelően felkészített emberek is részt vegyenek a gyermekek érzelmi és szociális támogatásában. Pehr Erika, a gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárság tanácsadója beszélt a részletekről az InfoRádióban.

Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

A miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy 18,2 milliárd forintot országfásításra, 39,6 milliárd forintot pedig települészöldítésre fordítanak. Szabó József fenntarthatósági szakmérnök, a Főkert korábbi vezérigazgatója üdvözölte az irányt, de a vállalást nem tartja nagyságrendi fordulatnak. A faültetés pedig csak az első lépés, a legjelentősebb feladat utána következik.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

A klímaváltozás ma már nem jövőbeli veszély, hanem a magyar mezőgazdaság mindennapi valósága. Hatásai különösen látványosan jelennek meg a Duna–Tisza közi Homokhátságon, Magyarország egyik leginkább veszélyeztetett térségében. A Duna-Tisza közén helyezkedik el hazánk legnagyobb területű borvidéke, a Kunsági borvidék, ami a korábbi évtizedekben iskolapéldája volt a környezeti viszonyokhoz (pl. a kedvezőtlen talajviszonyokhoz) történő alkalmazkodásnak, ám a klímaváltozás alapvetően felborította a környezet és gazdálkodás közti korábbi egyensúlyt. A Kunsági borvidék esete azonban messze túlmutat a szőlőn és a borászaton. A vízhiány, a növekvő hőterhelés, a romló termésbiztonság egy országos jelentőségű problémakör helyi példái (Farkas et al., 2024; Jánosi et al., 2023; Lennert et al., 2024). Kutatásunkban éghajlati adatok, gazdálkodói kérdőívek és szakértői interjúk segítségével vizsgáltuk meg a Kunsági borvidék gazdálkodóinak kitettségét a klímaváltozással szemben, mennyire érzékelik a problémát, milyen módszereket, technikákat vetnek be az alkalmazkodásra, és miben látják a sikeres klímaadaptáció fő gátjait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×