eur:
409.43
usd:
374.78
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Bukarest, 2018. február 28.Klaus Iohannis román elnök a román Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) bukaresti évértékelő értekezletén 2018. február 28-án. (MTI/EPA/Robert Ghement)
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

Iohannis: elemezni kell, miért volt alacsony a részvétel

A romániai választók több mint fele a jobbközép pártokra voksolt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) pedig jelentősen meggyengült, így egy jobbközép kormánykoalíció megalakulása körvonalazódik - vonta le a következtetéstKlaus Iohannis államfő a vasárnapi parlamenti választásokat követően.

Iohannis elismerte, hogy ezt is szerette volna elérni, ezért szerepelt "kicsit gyakrabban" az utóbbi időben a nyilvánosság előtt.

Az elnök kifejtette: az ideiglenes részeredmények szerint a 2016-os parlamenti választások óta a kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) 20-ról 25 százalékra, az időközben a liberális PLUS-szal összeolvadt Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) pedig 8-ról 15 százalékra növelte támogatottságát, miközben a PSD "drámaian" meggyengült, 45-ről 29 százalékra esett vissza.

Iohannis szerint - a mostani választásokat egyébként megnyerő -

PSD így "végre" kimarad a politikai döntéshozatalból.

Az elnök köszönetet mondott mindazoknak, akik elmentek voksolni, ugyanakkor elismerte: elemezni kell, és választ kell találni arra is, miért volt rendkívül alacsony a részvétel, amely nem érte el a hazai névjegyzékben szereplők 32 százalékát.

Úgy vélte: ez talán a megfelelő tájékoztatás hiányának tudható be, de azt is kifejezheti, hogy a választók elégedetlenek az államfővel, a politikusokkal, a pártokkal vagy azokkal a döntésekkel, amelyeket hoztak. Mindezt a megalakuló új kormánynak kell kielemeznie - tette hozzá.

Iohannis nem említette a voksok mintegy 6 százalékát összesítő Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ), amely Dacian Ciolos, a PLUS társelnöke szerint "megkerülhetetlen" tényező egy kormánytöbbség kialakításánál, és azt sem kommentálta, hogy 12 évvel a Nagy-Románia Párt kiesése után ismét bekerült egy szélsőségesnek tartott párt a román parlamentbe: a tavaly alakult Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), amely a voksok csaknem 9 százalékát szerezte meg.

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×