Megszületett az úgynevezett politikai megállapodás az európai uniós jogalkotásban illetékes két EU-intézmény, a tagállami EU-tanács és az Európai Parlament között arról, hogy miként szabályozzák a 2021–2027-es időszakban a közösségi támogatási alapok felhasználását. Ennek keretében rögzítették a jogosultsági küszöbszinteket, sok területen egyszerűsítéseket határoztak el a forráskezelés eljárásában, és elsősorban az EP nyomására több alapjogi és környezetvédelmi előfeltétel is a majdani pénzfelhasználás szabálytervezetébe került.

Véglegessé a csomag a végrehajtási részletek jövő év elejei kidolgozása és a formális (várhatóan tavaszi) EU-tanácsi és európai parlamenti szavazás után válhat majd.

A kerettervezet nyolc közösségi támogatási alap majdani működését érintheti, köztük mindenekelőtt az elmaradott régiók felzárkózását szolgáló strukturális alapokét, továbbá az országos szinten igényelhető kohéziós támogatásokat, vagy például az európai szociális alapokat. Ugyancsak ebbe a csoportba tartozik az úgynevezett menekültügyi, migrációs és integrációs alap, valamint a határvédelmi és vízumpolitikai, továbbá a belbiztonsági alap is.

A nyolc alapra a még véglegesítésre váró új hétéves közösségi keretköltségvetésen belül a nyáron véglegesített irányszámok szerint 2018-as árakon

valamivel több, mint 330 milliárd euró jut majd

(ez amúgy 48 milliárd euróval kevesebb, mint a most decemberben véget érő eddigi hétéves időszakban).

A jogosultsági küszöbök leglényegesebb pontjain nem lesz változás. Az elmaradott régiók esetében a legmagasabb uniós támogatásra jogosult legszegényebb régiónak továbbra is az a térség minősül, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az EU-átlag 75 százalékát. Esetükben az uniós rész a támogatásokból elérheti a 85 százalékot (ez a maximum), azaz a tagállami önrész csak 15 százalék.

Külön kategóriát képeznek az úgynevezett átmeneti régiók – itt az egy főre jutó GDP az EU-átlag 75 és 100 százaléka közé esik –, ezeknél az EU-rész már csak legfeljebb 60 százalékos lehet (hacsak a most véget ért periódusban nem estek még a legszegényebb kategóriába, ez esetben az uniós hányad elérheti a 70 százalékot is). Az uniós GDP 100 százaléka fölött álló régióknál maximum 40 százalékos uniós társfinanszírozásról lehet csak szó (kivéve azokat, amelyek a mostani időszakban még átmeneti régióknak számítottak, ott felmehetnek a támogatási hányad feléig is).

A nyolc támogatási alap a következő időszakban is bizonyos kiemelt célokat és prioritásokat kell, hogy szolgáljon elsősorban (más szóval: a majdani pénzigényléskor 2021-től öt fontosabb politikai célkitűzés valamelyikével kell tudni „megpántlikázni” a tervbe vett forrásfelhasználást). Ilyen a versenyképesség fokozása, az intelligens gazdasági környezet erősítése, a korábbi ciklusokban is immár rendszeressé vált klimatikus elvárás (szénkibocsátás-csökkentés), továbbá a polgáraihoz „közelebb álló”, szociálisan érzékenyebb, befogadó, tagországokat egymással jobban összekapcsoló projektek támogatása.

A forráshasználati szabályok között újdonság, hogy mintegy 80 egyszerűsítést terveznek a vonatkozó eljárások során, és hogy európai parlamenti kezdeményezésre

a jogosultsági feltételek közé kerülhet négy úgynevezett horizontális elvárás is.

Az utóbbiak közül az első a felhasználó tagállam részéről az alapszerződés részét képező Alapvető Jogok Európai Chartájának való megfelelés, a második a nemek közötti egyenlőség szavatolása. További követelmény a társadalmi diszkrimináció bármilyen formájának a kizárása, valamint az ENSZ fenntarthatósági és klímavédelmi célok elfogadása és teljesítése.

Ez utóbbiak számonkérhetőségéhez a kritériumok és felügyeleti mechanizmusok pontosítása szintén még a 2021 elején kezdődő végrehajtási utasítások kimunkálásakor kell, hogy megtörténjen.

Az alapok hasznosulásáról ezúttal is tartanak majd féléves felülvizsgálatot, ami pedig az auditálást illeti, azon országok esetében, amelyek kapcsolódtak az Európai Ügyészség rendszeréhez – huszonkét ilyen tagállam van –, ott ennek menete egyszerűsített sémát követ majd. (Magyarország nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez.)

A szabálytervezet véglegesítésének és majdani elfogadásának értelemszerű előfeltétele, hogy megtörténjen a mindehhez forrásul szolgáló hétéves közösségi keretköltségvetés formális elfogadása. Pillanatnyilag ennek véglegesítése magyar és lengyel fenntartás miatt függőben van.