Kovács Zoltán leszögezte: az Európai Unió hétéves költségvetésével és az ehhez még júliusban elválaszthatatlanul hozzácsatolt újraindítási alappal kapcsolatban nem Magyarország vagy Lengyelország, hanem az Európai Unió intézményei - a parlament, illetve a bizottság -, valamint a német soros elnökség állított elő egy új helyzetet, tehát a megoldási javaslatoknak is tőlük kell jönniük.

Rámutatott: július óta a magyar és a lengyel álláspont nem változott, az a júliusi tárgyalások alatt is nyilvánvaló és teljesen egyértelmű volt, sőt a magyar miniszterelnök parlamenti mandátum birtokában utazott a tárgyalásokra.

Ehhez képest az Európai Parlament javaslatára a bizottság befogadta azt, hogy egy korábbi rendelettervezetből mégiscsak egy újfajta feltételrendszert állítanának - mondta. Hozzátette: a jogállamisági kritériumnak "semmi köze nincs a jogállamisághoz", másról sem szól, mint egy politikai feltételrendszer érvényesítéséről.

Kovács Zoltán szerint azonban a pénzügyi források elosztásáról az EU alapszerződése teljesen egyértelműen határoz, annak nincs köze semmiféle politikai kritériumhoz. Így minden olyan próbálkozást, amely valamely politikai feltételrendszer megjelenése, csak elutasítani tud Magyarország, hiszen felrúgná magát az alapszerződést - emelte ki. Hozzátette: ha bárki ilyet be akarna vezetni, magához az alapszerződéshez kellene hozzányúlni.

Manfred Webernek, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetőjének szavaira reagálva azt mondta: Jourová, Reynders, Timmermans vagy Dalli uniós biztosok egyértelműen kipécézték maguknak Magyarországot és Lengyelországot az elmúlt években.

Kovács Zoltán hangsúlyozta: egy szisztematikus terv végrehajtásáról van szó, amely nem pusztán az "Európai Egyesült Államokban hívő" vagy abban gondolkodó európai bürokraták terve. Megjegyezte: 2015 szeptemberében a migrációs válság egyik csúcspontján Soros György is egy olyan tervet hozott nyilvánosságra az azóta is aktívan használt internetes felületén, amelyben egyértelműen leírta, hogyan kellene a migránsok befogadásáról, integrációjáról gondoskodni, és azt, hogyan kellene büntetni azokat az országokat, amelyek ebben nem szeretnének részt venni.

Ezek a szavak az elmúlt években lépésről lépésre gyakorlattá, pontosabban javaslatokká váltak, és akkor, amikor az úgynevezett jogállamisági feltételekről beszélünk, gyakorlatilag az köszön vissza, amit Soros György 2015-ben javasolt: azok az államok, amelyek a migráció kapcsán nem állnak be a sorba, fizessenek büntetést - mondta Kovács Zoltán. Úgy fogalmazott: nem hátrálhatunk, és ellenállunk, mert pontosan tudjuk a tétjét az előttünk álló vitának.

Az interjúban kitért arra is, hogy az EU intézményei - különös tekintettel a bizottságra - 2015 óta ahelyett, hogy azon dolgoznának, hogyan lehet megvédeni az EU határait, mindent megtesznek azért, hogy a határok átjárhatóak maradhassanak.

A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár felidézte: 2015-ben csak Magyarországon több mint négyszázezer ember gyalogolt át tetszése szerint, és több mint másfél millió ember érkezett abban az évben Európába. Ennek ellenére nincs olyan európai kezdeményezés, amely a határok biztonságáról szól, helyette viszont vannak olyan javaslatok, amelyek lépésről lépésre próbálják elvonni a tagállamoktól az egyébként tagállami hatáskörbe tartozó migrációs és idegenrendészeti kérdéseket - mondta.

Ha pedig ez nem lenne elég, az elmúlt "hetekben-hónapokban-években" számtalan kötelezettségszegési eljárást indítottak Magyarország ellen. A legújabb ilyenben a migrációs válsághelyzet kapcsán kifogásolják azt, hogy Magyarország újra és újra meghosszabbítja ezt az intézkedést - közölte Kovács Zoltán.