Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Varga Judit igazságügyi miniszter a minisztériumi dolgozószobájában Budapesten 2020. február 27-én.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Varga Judit: a jogállamiság kritériumai nincsenek pontosan meghatározva

Hiszünk a jogállamiságban, de ez nem változtat azon a tényen, hogy az európai uniós jogállamisági mechanizmus jelenlegi formájában egy jogi abszurditás - mondta Varga Judit igazságügyi miniszter a Le Point című francia hetilapnak adott, szerdán megjelent interjújában.

A tárcavezető szerint az a probléma a jogállamisági mechanizmussal, hogy a jogállamiság kritériumai nincsenek pontosan meghatározva.

A jogállamiság alapelvek laza összefűzéséből kialakult fogalom, amelyre nem lehet szankciós mechanizmust építeni - hangsúlyozta.

Varga Judit szerint az Európai Unió vezetői megszegték szavukat, felrúgták a júliusi megállapodást, és mégis megpróbálták ködös jogállamisági kritériumokhoz kötni az uniós forrásokat. A miniszter szerint a magyar és a lengyel vétó válasz volt az adott szó megszegésére.

"Mi becsületesen jártunk el" - mondta.

"A kártyáink végig az asztalon voltak. Ezért gondolom azt, hogy becsületesség kérdése, hogy valaki tartja-e magát az eredeti egyezséghez"

- tette hozzá.

Szerinte "méltatlan alkudozással" nem lehet megoldani a patthelyzetet, hanem új megállapodást kell kötni, és a vétó volt az első lépés ebbe az irányba.

Az uniós források esetleges megvonásával kapcsolatban Varga Judit megjegyezte: "sem elveink, sem szuverenitásunk nem eladó". Kiemelte: az uniós helyreállítási csomag nem ajándék, segély vagy adomány, hanem hitel, amelyet vissza kell fizetni. Rámutatott: Magyarország szükség esetén a piacról is fel tud venni hitelt, "ennek ellenére kész az európai szolidaritás jegyében európai adósságközösséget vállalni".

A tárcavezető a "Stop Soros" törvénycsomagról beszélve kiemelte, hogy

"az Európai Bizottság gyakorlatilag az embercsempészet támogatását várja el Magyarországtól".

"A 2015-ös migrációs hullám kezdete óta brüsszeli és európai vezetők, politikusok, különböző szervezetek és a nemzetközi liberális média folyamatosan azt kérik számon a magyar kormányon, hogy miért nem fogad be illegális migránsokat, és miért akarja megvédeni a saját és Európa határait" - mondta.

"Jogállamisági kérdésnek tekintik azt, hogy Magyarországon ne lehessen vizsgálni azt, hogy a nemzetközi finanszírozású civilszervezetek mögött kinek az érdekei állnak, és jogállamisági kérdéssé vált az illegális migráció feltétel nélküli támogatása is" - kifogásolta.

"Magyarország elkötelezett a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok és a jogállamiság mellett" - húzta alá az igazságügyi miniszter. "Több mint ezer éve védjük Európa határát, az európai kultúrát és értékeket. Most sem teszünk másként" - fűzte hozzá.

Címlapról ajánljuk
Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

A közelmúlt válságidőszakában a pénzügyi stressz és a státusz-orientáció növelte leginkább az alkoholfogyasztást, a pandémia időszakában ugyanakkor nem indult általános alkoholfogyasztási hullám Magyarországon – derült ki egy most megjelent kutatásból. Az InfoRádió a felmérésről Fertő Imrét, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát kérdezte.

Donald Trump: nemzetbiztonsági érdek Grönland megszerzése

Az elnök Washingtonból távozva a repülőtéren újságírók előtt kifejtette, hogy a kiterjedt amerikai katonai beruházások révén megcélzott amerikai rakétavédelmi pajzs, az „Aranykupola" (Golden Dome) kiépítése szempontjából is fontos szerepet kapna Grönland. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kérdésről tárgyalások vannak a NATO-val is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Kétszeres pénzeső jöhet az unióból, ám figyelmeztetnek: nagy a  baj a Magyarországot is érintő tervekkel

Kétszeres pénzeső jöhet az unióból, ám figyelmeztetnek: nagy a baj a Magyarországot is érintő tervekkel

A Horizon Europe következő, 2028–2034-es ciklusa történelmi léptékű forrásokat mozgósítana az uniós kutatás és innováció támogatására, de a jelenlegi tervezet több ponton nem ad elég erős garanciát a pénz hatékony felhasználására az Európai Számvevőszék friss jelentése szerint. Az elemzés hangsúlyozza, hogy a költségvetés közel megduplázása önmagában nem biztosít nagyobb gazdasági és versenyképességi hatást, ha a célok, az irányítás és a teljesítménymérés továbbra is hiányos. A Számvevőszék különösen kockázatosnak tartja az uniós hozzáadott érték tisztázatlanságát és a gyenge eredményindikátorokat egy ekkora program esetében. A jelentés összképe szerint a Horizon Europe komoly lehetőség, de csak akkor válhat valódi növekedési eszközzé, ha a szabályozás és az ellenőrzés érdemben erősödik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×