eur:
393.08
usd:
363.27
bux:
72351.87
2024. július 5. péntek Emese, Sarolta
Varga Judit igazságügyi miniszter a minisztériumi dolgozószobájában Budapesten 2020. február 27-én.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Varga Judit: a jogállamiság kritériumai nincsenek pontosan meghatározva

Hiszünk a jogállamiságban, de ez nem változtat azon a tényen, hogy az európai uniós jogállamisági mechanizmus jelenlegi formájában egy jogi abszurditás - mondta Varga Judit igazságügyi miniszter a Le Point című francia hetilapnak adott, szerdán megjelent interjújában.

A tárcavezető szerint az a probléma a jogállamisági mechanizmussal, hogy a jogállamiság kritériumai nincsenek pontosan meghatározva.

A jogállamiság alapelvek laza összefűzéséből kialakult fogalom, amelyre nem lehet szankciós mechanizmust építeni - hangsúlyozta.

Varga Judit szerint az Európai Unió vezetői megszegték szavukat, felrúgták a júliusi megállapodást, és mégis megpróbálták ködös jogállamisági kritériumokhoz kötni az uniós forrásokat. A miniszter szerint a magyar és a lengyel vétó válasz volt az adott szó megszegésére.

"Mi becsületesen jártunk el" - mondta.

"A kártyáink végig az asztalon voltak. Ezért gondolom azt, hogy becsületesség kérdése, hogy valaki tartja-e magát az eredeti egyezséghez"

- tette hozzá.

Szerinte "méltatlan alkudozással" nem lehet megoldani a patthelyzetet, hanem új megállapodást kell kötni, és a vétó volt az első lépés ebbe az irányba.

Az uniós források esetleges megvonásával kapcsolatban Varga Judit megjegyezte: "sem elveink, sem szuverenitásunk nem eladó". Kiemelte: az uniós helyreállítási csomag nem ajándék, segély vagy adomány, hanem hitel, amelyet vissza kell fizetni. Rámutatott: Magyarország szükség esetén a piacról is fel tud venni hitelt, "ennek ellenére kész az európai szolidaritás jegyében európai adósságközösséget vállalni".

A tárcavezető a "Stop Soros" törvénycsomagról beszélve kiemelte, hogy

"az Európai Bizottság gyakorlatilag az embercsempészet támogatását várja el Magyarországtól".

"A 2015-ös migrációs hullám kezdete óta brüsszeli és európai vezetők, politikusok, különböző szervezetek és a nemzetközi liberális média folyamatosan azt kérik számon a magyar kormányon, hogy miért nem fogad be illegális migránsokat, és miért akarja megvédeni a saját és Európa határait" - mondta.

"Jogállamisági kérdésnek tekintik azt, hogy Magyarországon ne lehessen vizsgálni azt, hogy a nemzetközi finanszírozású civilszervezetek mögött kinek az érdekei állnak, és jogállamisági kérdéssé vált az illegális migráció feltétel nélküli támogatása is" - kifogásolta.

"Magyarország elkötelezett a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok és a jogállamiság mellett" - húzta alá az igazságügyi miniszter. "Több mint ezer éve védjük Európa határát, az európai kultúrát és értékeket. Most sem teszünk másként" - fűzte hozzá.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.05. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Felfordulás és káosz jöhet Európa egyik vezető hatalmában – Megállíthatja-e szélsőjobbot a „republikánus front”?

Felfordulás és káosz jöhet Európa egyik vezető hatalmában – Megállíthatja-e szélsőjobbot a „republikánus front”?

Július 7-én tartják a francia nemzetgyűlési választások második fordulóját, amelynek legnagyobb kérdése, hogy a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés és szövetségesei megszerzik-e az abszolút többséget, azaz a 289 képviselői helyet. A radikális jobboldali párttal szemben hatalmas visszalépési hullám zajlott le az Új Népfrontban egyesült baloldal, illetve az Emmanuel Macron elnök mögött álló centrista blokk képviselőjelöltjei között, ami könnyen meghiúsíthatja Le Pen álmait a kormányrúd megszerzésére.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×