Mateusz Morawiecki újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta: az uniós források ügyében a költségvetési és a jogállamisági kérdéskört nem szabad "összekeverni".

"Ezt az álláspontot egyértelműen megerősítem"

- tette hozzá.

Megjegyezte: jogilag az Európai Tanács záró következtetései bírnak kötelező érvénnyel, nem pedig egy "megállapodás". A lengyel kormányfő ezzel feltehetőleg az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának soros német elnöksége közötti, a jogállamisági feltételrendszerre vonatkozó megállapodására utalt, amelyet novemberben nagyköveti szinten, minősített többségi szavazással, lengyel és magyar ellenszavazat ellenére fogadtak el a tagállamok.

Morawiecki lehetségesnek vélte, hogy a költségvetés ügyében az e heti uniós csúcstalálkozó után egy újabb állam- és kormányfői értekezletre lesz szükség.

"Készülünk arra, hogy a tárgyalások, megbeszélések hosszú hónapjai következhetnek"

- jelentette ki. Hozzáfűzte: Varsó átmeneti uniós költségvetés eshetőségével is számol. "Ebben a szakaszban semelyik forgatókönyvet sem lehet kizárni" - fogalmazott.

Arra a kérdésre, számol-e azzal, hogy a helyreállítási alapot 25 uniós tagállam részvételére szűkítenék, Morawiecki úgy válaszolt, hogy "különféle lehetőségekkel számol". Aláhúzta: Lengyelország és Magyarország álláspontja a keretköltségvetés és a helyreállítási alap kérdésében egységes. Hozzátette: tartja magát az Orbán Viktor miniszterelnökkel aláírt budapesti nyilatkozathoz.

"Szinte naponta tárgyalok a magyar miniszterelnökkel, de a soros német elnökséggel is" - mondta. Kiemelte: ezen egyeztetések ténye "mit sem változtat" azon az állásponton, amelyet Lengyelország az uniós alapszerződésnek a jogállamiságról szóló 7. cikke, valamint az uniós eszközök lehívásának feltételrendszere közötti "demarkációs vonalra, teljes elválasztására" vonatkozóan megfogalmazott.