Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Barranquilla, 2017. április 3.A kolumbiai kábítószer-ellenes ügynökség által közreadott kép kokaint tartalmazó csomagokról az észak-kolumbiai Atlántico megye székhelyén, Barranquilla kikötővárosban 2017. április 2-án. A kábítószert a legnagyobb kolumbiai bűnszervezet, a Clan del Golfo Spanyolországba készült csempészni egy hajórakomány fémhulladék alatt. A 6,2 tonna lefoglalt kokain feketepiaci értéke mintegy 60 milliárd forint. (MTI/EPA/Kolumbiai kábítószer-ellenes ügynökség)
Nyitókép: MTI/EPA/Kolumbiai kábítószer-ellenes ügynökség

Kolumbiában folyamatos a jogvédők lemészárlása

Legalább 40 jogvédőt öltek meg Kolumbiában júliustól és szeptemberig – derül ki a Somos Defensores (Jogvédők vagyunk) nevű nem kormányzati ernyőszervezet által bemutatott tanulmányból.

A jelentés szerint az említett időszakban 184 erőszakcselekményt jegyzett fel 182 jogvédővel szemben, ami csaknem teljesen megfelel a tavalyi évnek ugyanebben az időszakában regisztrált 183 ilyen esetnek.

A 182 sértett személy közül 88 ismeretlen elkövetőktől (48 százalék), 54 félkatonai csoportoktól (30 százalék), 20 a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) nevű egykori gerillaszervezet – a kormánnyal korábban aláírt békemegállapodás ellen lázadó – másként gondolkodóitól, 11 a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (ELN) nevű gerillaszervezet harcosaitól, 8 rendvédelmi szervektől, egy pedig az ügyészségtől szenvedett el valamilyen formában agressziót.

A szervezet az említett időszakban 121 fenyegetést, 17 merényletet, öt eltűnést és egy bírósági ügyet jegyzett fel.

A Somos Defensores az év első kilenc hónapjában 135 gyilkosságot jegyzett fel. "A gyilkosságokat illetően jelentős, 54 százalékos növekedés látható, 14-el több mint 2019-nek ugyanebben az időszakában. Szintén aggasztó a merényletek száma, amely 113 százalékos növekedést mutat" - részletezte a szervezet.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×