Az Európai Bizottság bemutatta 2030-ig megvalósítandó új éghajlatvédelmi tervét, amely a korábbi elképzelésekben szereplő 40 százalék helyett 55 százalékkal csökkentené az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az Európai Unióban. A tervet Ursula von der Leyen, a brüsszeli testület elnöke vázolta fel az Európai Parlament plenáris ülésén. Az értékelő beszédében az elnök úgy fogalmazott,

Európának vezető szerepet kell e téren vállalnia.

„Vannak fiataljaink, akik szorgalmazzák a változást. Bizonyítékunk van arra, hogy ami jó az éghajlatnak, az jó az üzleti életnek és jó mindannyiunk számára. És ünnepélyes ígéretünk is van, hogy senkit sem hagyhatunk hátra ebben az átalakulásban. Támogatni fogjuk azokat a régiókat, amelyek nagyobb és költségesebb változtatásokat hajtanak végre. Megvan tehát minden az új éghajlatvédelmi terv bevezetéséhez. Most az a felelősségünk, hogy megvalósítsuk. De csak együtt tudjuk ezt megtenni. Ez Európa küldetése.”

„Hatalmas változás, de megvalósítható”

Kadri Simson energiaügyi biztos hozzátette, a terv szerint tíz éven belül a villamosításnak el kell érnie a 30 százalékot az unióban, az energiahatékony épületfelújításoknak és korszerűsítéseknek meg kell duplázódniuk, a közlekedésben a megújuló energiaforrások arányának el kell érnie a 24 százalékot, illetve az olajfogyasztásnak harmadával, a gázfogyasztásnak negyedével kell csökkennie. Ez hatalmas változást jelent, de felméréseink szerint megvalósítható – jelentette ki az energiaügyi biztos.

Bár ambiciózusnak tűnnek az Európai Bizottság új éghajlatvédelmi tervei, ennél nagyobb célszámok is felmerültek az előkészítés során, az 55 százalékos kibocsátás-csökkentés ugyanis nem elégséges ahhoz, hogy a Föld felmelegedését a párizsi egyezményben foglalt 1,5 Celsiuson belül tartsák – hívta fel a figyelmet Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse.

Ez így kevés?

„A Bizottság elnökének bejelentése elsőre ambiciózusnak tűnik, hiszen a jelenlegi cél, hogy 2030-ig 40 százalékkal csökkenjenek a kibocsátások a 1990-es szinthez képest. Ehhez képest sajnos azt kell mondanom, hogy ez így kevés – fogalmazott Perger András. – A tudományos számítások, elemzések alapján, ha valóban el akarjuk érni legkésőbb 2050-ig a szén-dioxid-mentes gazdaságot, akkor ennél gyorsabb ütemben kell a kibocsátásokat csökkenteni. Évente körülbelül 7,5 százalékos csökkentésre volna szükség, ami összességében azt eredményezné, hogy az Európai Unió országainak 2030-ig

nem 55, hanem 65 százalékkal kellene csökkentenie a kibocsátásait.

Hangsúlyoznám, az 55 százalékos szám nem áll összhangban azzal, amit a tudomány megkövetel tőlünk.”

Perger András arra is rámutatott, hogy az 55 százalékos kibocsátás-csökkentést, nemcsak a üvegházhatású gázok mennyiségének csökkenésével lehet eztán elérni, hanem mostantól a szén-dioxid-megkötés is felszámolható. A klíma- és energiakampány felelős szerint ez trükközésre ad lehetőséget.

Ennyit a 15 százalékról?

„A másik kifogásunk a céllal kapcsolatban az, hogy egy teljesen új elemet hozott be a Bizottság ebbe a témakörbe, egy elszámolási trüközéssel lehetőségét kínálva mostantól – hívta fel a figyelmet a Greenpeace Magyarország munkatársa. – Hiszen eddig az úgynevezett nyelőknek, tehát azoknak a természetes képződményeknek, mint például az erdők és a talaj, amelyek megkötik és tárolják a szén-dioxidot, azoknak a hatását, soha az uniós célszámokról vitája során nem merült föl, hogy beszámítsák. Gyakorlatilag eddig csakis pusztán a kibocsátás-csökkentésről beszéltünk, hogy a közlekedés, az energiaipar, a mezőgazdaság és a lakossági kibocsátásainak mennyivel kellene csökkennie. Eddig semmilyen relativizáció nem volt, most azonban erre is lehetőséget adna a Bizottság. Ami azt jelenti, hogy a 40-ről 55 százalékra való növekedés

nem éri majd el a 15 százalékpontot, hanem annál kevesebb lesz”

– emelte ki Perger András, megjegyezve, hogy ennek pontos mértékét elemzik.

Az Európai Parlamentnek és a tagállamok vezetőinek még jóvá kell hagyniuk az Európai Bizottság javaslatait, amelyek valószínűleg szemben állnak a gazdaságilag szénkitermelésre támaszkodó tagországok érdekeivel. Prága már be is jelentette, hogy Csehország nem tudja teljesíteni a bizottság elvárásait, és Lengyelország is „nyugtalanítónak” nevezte ezt a célkitűzést.