Infostart.hu
eur:
378.35
usd:
320.58
bux:
0
2026. február 25. szerda Géza
Nyitókép: Pexels.com

Japán-szakértő: komoly gondokkal áll szemben a felkelő nap országa

A következő években az is kialakulhat Japánban, hogy egy munkavállalónak akár 2-3 idős embert is el kell tartania – hívta fel a figyelmet az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója. A távol-keleti szigetországban Szuga Josihide lett az új miniszterelnök.

Japánnak két nagy, egymással szorosan összefüggő problémával kell szembenéznie, amelyekkel régóta próbálnak megküzdeni, több-kevesebb sikerrel – fogalmazott az InfoRádió Aréna című műsorában Bartók András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója. Az egyik a defláció, míg a másik a demográfiai elöregedésnek a gazdasági hatásai – tette hozzá.

A Japán-szakértő kifejtette: a szigetország gazdasági sikertörténete nagyjából a kilencvenes évek elején tört meg, az innentől kezdődő első periódust pedig

az „elvesztegetett tíz évként” emlegetik Japánban.

Megjegyezte, természetesen nem zuhanásról van szó, hanem egyszerűen a korábbi 10 százalék körüli GDP-növekedés megtorpanásáról, és a két évtizeden át tartó stagnálást az Abenomics program, tehát a most leköszönt miniszterelnök gazdaságpolitikája igyekezett némiképp feloldani.

A gazdaság megtorpanásának egyik leggyakrabban emlegetett problémája a defláció volt: vagyis, míg a japán jen értéke viszonylag magas lett, a fogyasztás lendülete a korábbi harminc évben megszokotthoz képest lecsökkent, ami a termelés visszaeséséhez vezetett. Kialakult továbbá a fogyasztói bizonytalanság, miközben nőttek a megtakarítások arányai, de mindez

nem élénkítő, hanem stagnálást erősítő módon hatott a gazdaságra

– magyarázta a szakértő.

Ráadásul – folytatta Bartók András – a gazdaság lassulásához a társadalom elöregedése is párosul, ugyanis Japán élen jár abban a problémában, hogy az aktív munkavállalói lakossági arányhoz képest az eltartásra szorulók, tehát a 65 év fölöttiek aránya jelenleg is nagyon magas, és a következő években előállhat akár az is, hogy

egy munkavállalóra kettő, akár annál több eltartásra szoruló állampolgár fog jutni.

Emlékeztetett, az Abenomics program egyik nagy célkitűzése, a defláció csökkentése inkább csak a kezdeti időkben hozott látványos eredményeket, és nem nőtt meg drasztikusan a lakossági fogyasztás mértéke. Eközben Abe Sindzó korábbi miniszterelnök a demográfiai elöregedésre is kereste a megoldást, különféle családtámogatási programokon révén, de a nyugdíjkorhatár kitolása, és a 65 év feletti korosztálynak a munkaerőbe való integrálása is felmerült, illetve az egyébként külföldiként nehezen érvényesülő munkavállalók helyzetbe hozása – tette hozzá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója, megjegyezve, hogy az egyik ilyen, a japán politika számára egyébként érzékeny projekt kormányzati megbízottja a most megválasztott Szuga Josihide volt.

Japán már háborúzhatna

Az InfoRádió Aréna című műsorában arról is szó esett, hogy Japán védelmi képessége már régen nem csak a védelemre elegendő, valójában javában támadó haderő, miközben a jelenlegi hatályos alkotmány csak a védekezést engedélyezi.

Bartók András kifejtette, az 1947-ben életbe lépett japán alkotmánynak a kilencedik cikkelye kimondja, hogy az ország lemond a háborúhoz való jogáról, és a nemzetközi problémák békés rendezése mellett kötelezi el magát. Mindezzel csak az a gond jelenleg – tette hozzá a szakértő –, hogy Japán, a hidegháború során, a saját területvédeleme érdekében létrehozott egy tulajdonképpeni haderőt, az úgynevezett Önvédelmi Haderőt (Dzsieitai), aminek a képességrendszere – köszönhetően annak, hogy a szigetország körüli biztonsági környezet jelentősen megváltozott az 1947-es állapotokhoz képest – ma már sokak szerint túlmutat azokon a kereteken, amit a Japán alkotmány lehetővé tenne.

A japán alkotmányjogászok nagyjából fele vallja azt, hogy

jelenlegi képességeivel a Dzsieitai akár alkotmányellenes képződménynek is tekinthető

– fogalmazott Bartók András.

Ezért a kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP), de különösen Abe Sindzó korábbi miniszterelnök elmúlt évtizedes politikáját nagyban meghatározta, hogy szerettek volna olyan alkotmánymódosítást eszközölni, amely meghagyná a békecikkely szövetét, kiegészítve egy olyan mondattal, hogy saját önvédelme érdekében az Önvédelmi Haderőt működteti. Az alkotmánymódosítás ugyanakkor precedenst teremtene, amit némi félelem övez a politikai vezetésen belül – mondta a szakértő, egyetértve azzal, hogy

a lépés a valós helyzethez igazítaná az alkotmányt.
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump megtartotta második ciklusának első hivatalos évértékelő beszédét (State of the Union address) a Kongresszus két háza előtt. Az amerikai elnök rekordhosszúságú beszédében határozott védelmébe vette második elnöki ciklusának első évét, „korszakos fordulatot” emlegetve.

Friss felmérés: a németek többsége a CDU/CSU és az AfD koalícióját szeretné

Pontosan egy évvel ezelőtt tartották Németországban az előrehozott parlamenti választásokat, amely két hónappal később CDU/CSU és az SPD kormánykoalíciójához vezetett. A legfrissebb felmérés eredményei mellett az is kiderült, hogy már nem csak az AfD számít „veszélyes” pártnak.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Az orosz külső hírszerzés (SZVR) jelentése szerint az Egyesült Királyság és Franciaország atomfegyvereket készül átadni Ukrajnának. London elutasította a vádakat, mondván, Vlagyimir Putyin orosz elnök csak saját „rémtetteiről” akarja elterelni a figyelmet. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök máris atomcsapással fenyegette meg a két nyugat-európai országot. Eközben Putyin arról beszélt az FSZB vezetése előtt, hogy hírszerzési információik szerint Ukrajna a Fekete-tenger alatti gázvezetékek megtámadására készülhet. Nyugati tisztségviselők értékelése szerint az egyre súlyosabb veszteségek miatt Vlagyimir Putyin nehézségekbe ütközhet, amennyiben a következő hónapokban nagyszabású offenzívát kíván indítani Ukrajna ellen. Az orosz hadsereg veszteségei immár harmadik hónapja haladják meg az újonnan toborzott katonák számát. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×