Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. november 1. vasárnap Marianna
Nyitókép: Pixabay

Ne legyenek illúziók, a hackerek képesek befolyásolni a választást

Amerikai sajtóinformációk szerint orosz hackerek az elmúlt hónapokban több, az elnökválasztáshoz köthető szervert megtámadtak. A szakértő elmagyarázza, hogyan is működik ez, és mi a veszélye.

Az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) alapítója az InfoRádiónak ismertette: hasonlóan a 2016-os kampányokhoz, most is a Demokrata Párt különböző szervereire, illetve a demokrata elnökjelöltekhez közel álló tanácsadókra irányulnak a támadások, amelyek elsősorban Kínából, Oroszországból, illetve Iránból érkeznek.

Keleti Arthur kérdésre válaszolva arra is kitért, a szakemberek számára rendszerint

nagyon kevés nyom áll rendelkezésre a hackertámadások pontos feltérképezésére, ráadásul az árulkodó jeleket, amennyiben profikkal állnak szemben, folyamatosan hamisítják

az elkövetők, tehát komoly kihívást jelent arra rájönni, hogy ki az, aki ott járt és milyen nyomokat hagyott maga után. Így például azt, hogy a szóban forgó, egyébként sikertelen próbálkozások mögött kik állhattak az elmúlt hónapokban, az eszközök alapján lehet megállapítani, miután általában bizonyos hackercsoportok egy bizonyos típusú eszközöket használnak – magyarázta. Megjegyezte, azonban erre irányulóan is vannak próbálkozások a félrevezetésre: például a 2016-os amerikai elnökválasztás során hónapokig próbálták a szakmával elhitetni, hogy a betörést egy magányos román hacker követte el, miközben más volt a támadó.

Az ITBN alapítója megerősítette,

igenis az ilyen kívülről érkező akciókkal befolyásolni lehet még az amerikai elnökválasztást is.

Egyfelől információt lehet általuk kinyerni a rendszerből, hatást gyakorolva a felkészülésre és tanácsadásra, másrészt manipulálható a közvélemény a megszerzett adatok szivárogtatásával, vagy célzott irányításával. Az ilyen módszerek pedig rendkívül sikeresek, ami látszott már a 2016-os választáskor is – tette hozzá.

Keleti Arthur azt is elmondta, ahogyan minden elektronikai, informatikai rendszert, így magát a választást is lehet befolyásolni külső módon, éppen ezért jelenleg igyekszik is megnyugtatni az amerikai közvéleményt a választási rendszer fölött őrködő csapat, hogy momentán még nem történt ilyen, és nem is fog megtörténni – fogalmazott a szakember, megjegyezve: valószínűleg úgy nincs is rá lehetőség, hogy szimplán egy eredményt átírnak az adatbázisban, viszont bizalmatlanságot könnyen lehet ébreszteni a rendszer megbízhatósága iránt, illetve az abból származó adatok hitelességét tekintve.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ügynökakták: „számos kérés jött, mit ne hozzunk nyilvánosságra” – szerdán jön az áttörés, íme a részletek

Ügynökakták: „számos kérés jött, mit ne hozzunk nyilvánosságra” – szerdán jön az áttörés, íme a részletek

A törvény nem engedi meg hogy szelektáljanak, szerdán minden kikerül a netre – de nem kell mindent elhinni egy diktatúra állambiztonsági szerveinek, az ügynökaktákat körültekintően kell értelmezni – mondta Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) főigazgatója annak apropóján, hogy november 4-étől nyilvános lesz több tízezer egykori ügynök neve.
Pattanásig feszült a helyzet Lengyelországban, erőszakos hatalomátvételről beszél az államfő, rendőrök őrzik a bíróságot

Pattanásig feszült a helyzet Lengyelországban, erőszakos hatalomátvételről beszél az államfő, rendőrök őrzik a bíróságot

Újabb fordulatot vett a lengyel alkotmánybíróság körüli konfliktus, miután pénteken felfüggesztették Bogdan Święczkowski elnököt és Bartłomiej Sochański alelnököt, a testület irányítását pedig Anna Korwin-Piotrowska bíró vette át. Karol Nawrocki államfő az alkotmányos szerv erőszakos átvételéről beszél, Donald Tusk miniszterelnök szerint viszont a jogállamiság helyreállítása zajlik. Święczkowski vasárnap a rendőrök által őrzött épületnél bebocsátást követelt, és kijelentette, hogy továbbra is ő a bíróság elnöke. A lépés a jogászokat is megosztja, hiszen négy korábbi alkotmánybírósági elnök támogatja, a Helsinki Emberi Jogi Alapítvány pedig veszélyes precedenstől tart. A 2015-re visszanyúló vitában a következő fontos fejlemény kedden várható, amikor az alkotmánybírák teljes ülése és a Legfelsőbb Bíróság bírái is összeülnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×