Infostart.hu
eur:
397.57
usd:
338.43
bux:
101371.24
2025. július 25. péntek Jakab, Kristóf
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök országa biztonsági tanácsának ülésén elnököl Minszkben 2020. augusztus 18-án. Fehéroroszországban tizedik napja tüntetnek, mert a tiltakozók szerint Lukasenka csalással nyerte meg az augusztus 9-i elnökválasztást.
Nyitókép: MTI/AP/Belta pool/Andrej Sztaszevics

Lukasenka: a szomszéd országok hibrid háborút folytatnak

Fehéroroszország belügyeibe való nyílt beavatkozással vádolta meg Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a hazájával szomszédos országokat.

Lukasenka, akinek egy értekezleten elhangzott beszédét a BelTA fehérorosz hírügynökség idézte, azt mondta: Fehéroroszország szomszédai az új választások kiírására vonatkozó követelésükkel nyíltan beavatkoznak országa belügyeibe. Ezt ő "diplomáciai háborúnak", "diplomáciai mészárlásnak" nevezte. Megismételte azt a vádat, hogy Lengyelország annektálni akarja a határ menti (lengyel kisebbség által is lakott) Hrodna (lengyelül Grodno) városát és a Hrodnai területet. Közölte: Minszk csapatokat vezényelt a térségbe.

Fehéroroszországban tüntetések zajlanak az augusztus 9-i elnökválasztás óta, amelyen Aljakszandr Lukasenka megszerezte sorban hatodik államfői mandátumát: a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80 százalékával győzött. Az ellenzék szerint a minszki vezetés elcsalta a választást, és a nyugati országok sem ismerik el annak eredményét.

Augusztus közepén a balti országok, köztük a Fehéroroszországgal határos Litvánia és Lettország új, szabad és tisztességes választások kiírására szólította fel a minszki vezetést, Vilnius pedig menedéket adott a fehérorosz ellenzék vezetőjének és Lukasenka kihívójának, Szvjatlana Cihanouszkajának.

Lukasenka szerint a tüntetéseket országában külföldről irányítják, az ellenzék ezt tagadja. A belbiztonsági erők tüntetők elleni brutális fellépésének eddig legalább három halálos áldozata volt, és a hatóságok ezreket vettek őrizetbe, hogy megtörjék a Lukasenka rendszerével szemben kibontakozott békés ellenállást.

Címlapról ajánljuk

Prága magyarázkodik: ezért marad ki a gázai rendezést sürgető nyilatkozatból

Csehország nem csatlakozott ahhoz a nemzetközi felhíváshoz, amely a háború azonnali lezárását sürgeti a gázai övezetben. A nyilatkozatot eredetileg huszonöt ország és az Európai Bizottság adta ki, és elítéli a civil lakosság elleni embertelen gyilkolást, valamint az izraeli oldal által akadályozott humanitárius segélyezést. Bár a dokumentumhoz azóta további országok, köztük Szlovákia is csatlakoztak, Csehország távolmaradását több bírálat is érte, legfőképpen odahaza, az ország vezetői között.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.25. péntek, 18:00
Balogh László
az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×