eur:
410.96
usd:
392.54
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök, a Horvát Demokrata Közösség (HDZ) elnöke nyilatkozik a sajtó képviselőinek miután voksolt egy zágrábi szavazóhelyiségben 2020. július 5-én, az előrehozott parlamenti választások napján.
Nyitókép: Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök, a Horvát Demokrata Közösség (HDZ) elnöke nyilatkozik a sajtó képviselőinek miután voksolt egy zágrábi szavazóhelyiségben 2020. július 5-én, az előrehozott parlamenti választások napján. (MTI/EPA/Daniel Kasap)

Plenkovicot kérték fel a horvát kormányalakításra

Már jövő héten bizalmat is szavazhat a kabinetnek a parlament.

Zoran Milanovic horvát államfő Andrej Plenkovicot, a július 5-i előrehozott választásokon győztes jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) elnökét bízta meg a kormányalakítással, miután a HDZ a vele eddig is kormánykoalícióban lévő liberális Horvát Néppárttal (HNS), valamint a Reformistákkal és a kisebbségi képviselőkkel megállapodást kötött a közös kormányalakításról - jelentette a helyi sajtó.

Andrej Plenkovic a kormányalakításhoz éppen elegendő, 76 támogatói aláírást gyűjtött össze a 151 fős parlamentben, ezt követően pedig harminc nap áll rendelkezésére, hogy kormányt alakítson. Az ügyvezető kormányfő ugyanakkor csütörtökön, a kabinet utolsó ülésén közölte: már jövő hétfőn megtartja alakuló ülését az új összetételű parlament, két nappal később pedig már bizalmat is szavazhat a kormánynak.

A már hivatalosan is miniszterelnök-jelölt Plenkovic a sajtónak elmondta: a kormány előtt számos nehéz - politikai, gazdasági, pénzügyi és közegészségügyi - kihívás áll, emiatt is fontos, hogy mielőbb megalakuljon az új kabinet.

Bejelentette, hogy a kampányban tett ígéretéhez híven csökkentik a minisztériumok számát húszról 16-ra. Néhány tárcát összevonnak, a miniszterek személyéről hétfőn ad tájékoztatását. Négy miniszterelnök-helyettese is lesz a kormánynak. A koalíciós megállapodás szerint közülük egyet a szerb kisebbségi képviselők javasoltak.

Plenkovic jelezte: még a választások előtt azt szerette volna, ha minden kisebbségi képviselő támogatja a kormányt. Erről a választásokat követő napon sikerült is megállapodni.

"Tény, hogy más partnerekkel is tárgyalhattunk volna, de ezt most más időkre halasztottuk, amiért a potenciális partnerek a kampány alatt zsarolóan viselkedtek" - mondta, majd hozzátette: ezért

azokkal a képviselőkkel működnek továbbra is együtt, akikkel az elmúlt négy évben is együttműködtek.

"Akik támogatni szeretnének minket, önkéntes alapon megtehetik" - hangsúlyozta. A választásokon harmadikként befutó jobboldali szuverenista és klerikális Miroslav Skoro eszéki horvát üzletember, népszerű énekes által létrehozott Haza Mozgalomnak ugyanis egyik feltétele azt volt, hogy Plenkovic nem lehet kormányfő.

A két héttel ezelőtti választásokon a HDZ a diaszpóra három képviselőjével együtt 66, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) irányította Restart Koalíció pedig 41 mandátumot szerzett a 151 tagú törvényhozásban. A harmadik helyen a Haza Mozgalom áll 16 mandátummal. Átlépi az ötszázalékos parlamenti küszöböt 8 mandátummal a jobboldali Híd Függetlenek Listája (Most), valamint 7 mandátummal a Mozemo! (Képesek Vagyunk Rá!) nevű újbalos-zöld szövetség, a választások meglepetése. Három parlamenti helyre számíthat a Párt Névvel és Vezetéknévvel (Stranka imenom i prezimenom) elnevezésű balközép pártszövetség, egy-egy helyre pedig a kisebbik kormányzó párt, a liberális Horvát Néppárt (HNS) és Radimir Cacic Reformisták nevű pártja.

A nemzeti kisebbségeknek garantált nyolc képviselői hely körül hármat a szerb, egyet-egyet a magyar, az olasz, valamint a cseh és szlovák képviselő tölt be, az összes többi nemzetiséget pedig két honatya képviseli majd az új összetételű parlamentben. A magyar kisebbségi képviselői helyért egyetlen jelölt indult, Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) elnöke, aki képviselő volt a leköszönő parlamentben.

A részvételi arány 46,90 százalékos volt, ami alacsonyabb a négy évvel ezelőttinél, amikor a választásra jogosultak 52,59 százaléka járult az urnák elé.

Az 50 éves Andrej Plenkovic jogász. A horvát külügyminisztériumban kezdte pályafutását, a HDZ-be 2011-ben lépett be. A párt élére 2016 júliusában választották meg, miután Tomislav Karamarko akkori elnök lemondott tisztségéről. A szeptemberi előrehozott parlamenti választásokat követően Kolinda Grabar-Kitarovic korábbi államfő októberben kormányalakítással bízta meg. Négy nyelven beszél, diplomataként korábban Brüsszelben is dolgozott.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×