eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
A román parlament szavaz Ludovic Orbannak, a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökének a miniszterelnök-jelöltségéről Bukarestben 2019. november 4-én. A törvényhozás szűk többséggel bizalmat szavazott a Klaus Iohannis államfő által felkért Orban kormányának. Orban hivatali elődje, Viorica Dancila szociáldemokrata kormányfő október 10-én bukott meg a parlament bizalmi szavazásán.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

A román államfő óvást emelt a Trianon-törvény ellen

Klaus Iohannis román államfő alkotmányossági óvást emelt a trianoni békeszerződés évfordulóját ünnepnappá nyilvánító törvény ellen – tudatta pénteken az elnöki hivatal.

A bukaresti képviselőház május 13-án nagy többséggel - 235 vokssal 21 ellenében és 25 tartózkodás mellett - szavazta meg a törvénytervezetet, amely a "trianoni szerződés napjává" nyilvánítja június 4-ét Romániában.

A jogszabály értelmében a kormánynak és a helyi hatóságoknak ezentúl gondoskodniuk kellene arról, hogy június 4-én - az első világháborút lezáró, Magyarországot területe kétharmadától megfosztó békeszerződés évfordulóján - kitűzzék a köztereken Románia nemzeti lobogóját. A törvény felhatalmazná az állami és helyi hatóságokat, hogy logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújtsanak a trianoni szerződés jelentőségét tudatosító tudományos, oktatási, kulturális rendezvények megszervezéséhez, amelyekről a román közszolgálati médiának is be kellene számolnia.

Az államfő óvásában rámutatott: a Trianon-törvény sérti az államhatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvét, valamint a polgárok jogegyenlőségét és a diszkrimináció tilalmát garantáló előírást, és inkább egy politikai nyilatkozat, mintsem egy jogokat és kötelezettségeket meghatározó jogszabály.

Indoklásában az elnök rámutat: a parlamentnek általános érvényű előírásokkal kell szabályoznia a társadalmi viszonyokat, a polgárok jogait és kötelezettségeit, az általa elfogadott törvényeknek pedig az előírások megsértésének szankcióiról is rendelkezniük kell. Iohannis szerint a nem eléggé világos, jogi következmények nélküli Trianon-törvény ezeknek a követelményeknek nem tesz eleget.

A törvénytervezetet kidolgozó Titus Corlatean szociáldemokrata szenátor szerint a törvény kihirdetésének megtagadása nemzetellenes gesztus Iohannis részéről, amelynek "meg fogja fizetni a politikai árát". A román diplomáciát 2012 és 2014 között irányító Corlatean egy korábbi nyilatkozatában Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter múlt heti bukaresti látogatásával hozta összefüggésbe azt, hogy Iohannis június 4-ig nem hirdette ki, így az idei centenárium alkalmával nem volt hatályos a Trianon-napot Romániában ünneppé nyilvánító törvénytervezet.

Románia jelenlegi külügyminisztere, Bogdan Aurescu több alkalommal is az idei Trianon-centenáriumtól féltette a román-magyar kapcsolatokat. Aurescu legutóbb Szijjártó Péter május 26-i bukaresti látogatása alkalmával fejtette ki: a románok az - Erdély és a Román Királyság egyesülését egyoldalúan kikiáltó - 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlést tekintik igazán sorsdöntő, "elsődleges" történelmi eseménynek, míg június negyedikén "csak" a Gyulafehérváron kifejezett népakarat nemzetközi szentesítését ünneplik.

A tervezet képviselőházi vitája során Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke úgy értékelte: teljesen haszontalan, a román többség hatalmát fitogtató és ilyenként bűntudatáról árulkodó törvényről van szó. Ami száz évvel ezelőtt történt, az a román nemzetnek érthetően nagy örömet szerez, a magyar nemzet és a romániai magyarok számára óriási veszteség, és ezt a tényt a román parlament által hozott Trianon-törvény sem tudja megváltoztatni - mutatott rá az RMDSZ elnöke.

Címlapról ajánljuk
Vérben, vasban küzdöttek a magyar szabadságért – katonaelődeinkről is emlékezzünk meg halottak napján!

Vérben, vasban küzdöttek a magyar szabadságért – katonaelődeinkről is emlékezzünk meg halottak napján!

Elhunyt őseink, rokonaink, ismerőseink mellett hősi halottainkról is emlékezzünk meg a hét végén – kéri a Honvédelmi Minisztérium. A tárca katonai identitásért felelős miniszteri biztosa az InfoRádióban elmondta: ez a gesztus erősíti a nemzeti összetartozást. Töll László hozzátette: az elmúlt évszázadokban a hazájuk szabadságáért harcoló magyar katonák bajtársai voltak a felmenőinknek, ezért megérdemlik, hogy lerójuk a tiszteletünket előttük a temetőkben vagy az emlékhelyeken. Beszélt a hadisírok gondozásáról és a kutatómunkáról is.

Lakást, házat venne? Most kerül majd igazán sokba, ha tétovázik

A 35 év alattiak többsége inkább a kistelepüléseken vásárol ingatlant, mert ott olcsóbban jut lakhatáshoz – mondta az InfoRádióban az ingatlan.com vezető elemzője. Balogh László azt is elmondta, hogy 2024 élénkülést hozott a piacon, ez a tendencia folytatódhat jövőre is az árak emelkedése mellett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Megállíthatatlanul törnek előre az oroszok Donbaszban, csúcsmodern vadászbombázót veszített oszkva – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Megállíthatatlanul törnek előre az oroszok Donbaszban, csúcsmodern vadászbombázót veszített oszkva – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Az orosz csapatok jelentős területi nyereségeket értek el az elmúlt időszakban Ukrajnában, ami aggodalomra ad okot az ukrán vezetés körében. A Bloomberg elemzése szerint Oroszország az elmúlt héten több területet foglalt el, mint 2024 bármely korábbi időszakában, miközben az ukrán erők egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a frontvonalakon - számolt be róla a Kijiv Independent. Az orosz légierőhöz szorosan kapcsolódó, nyugalmazott pilóta által szerkesztett „Fighterbomber” Telegram-csatorna jelentette, hogy Moszkva ismételten elveszített egy Szu-34-es vadászbombázót. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború lefrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×