Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 1. szombat Boglárka
A bővítési és szomszédságpolitikai uniós biztosnak jelölt Várhelyi Olivér az Európai Parlament (EP) külügyi szakbizottságának meghallgatásán Brüsszelben 2019. november 14-én.
Nyitókép: MTI/AP/Francisco Seco

Várhelyi Olivér: nagyon erős politikai üzenetet kapott a Nyugat-Balkán

A nyugat-balkáni országokkal tartott uniós csúcsértekezlet megerősítette a térség európai perspektíváját – fogalmazott az InfoRádiónak az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa. Várhelyi Olivér hozzátette, a következő időszakban egy jelentős gazdaságfejlesztési tervvel is segítik a csatlakozási folyamatot.

Várhelyi Olivér meglátása szerint nagyon erős politikai üzenet a régiónak az, hogy az európai vezetők időt szakítottak a legsürgetőbb válságkezelési intézkedések közepette, hogy az eredetileg eldöntött időpontban, mindnyájuk részvételével párbeszédet folytassanak a nyugat-balkáni országok vezetőivel. Mint fogalmazott,

talán ez az egyetlen olyan uniós politika momentán, amely nemcsak hogy túlélheti a koronavírus-válságot, de megerősödve kerülhet ki belőle.

A szerdai zágrábi csúcs révén továbbá megerősítést nyert az a munka is, amelyet az új bizottság végzett annak érdekében, hogy ismét európai prioritássá tegye a bővítést – tette hozzá az InfoRádiónak nyilatkozva.

A biztos emlékeztetett, az idáig elvégzett bővítést célzó törekvések során új tárgyalási eljárásra vonatkozó javaslatot készített a Bizottság, amelyet elfogadott a Tanács, majd kezdetét vették a tárgyalások Észak-Macedóniával és Albániával. Végezetül elérkezett a felkérés, hogy egy jelentős gazdasági tervet tegyenek le a Nyugat-Balkán asztalára annak érdekében, hogy minél gyorsabban lehessen őket integrálni az uniós gazdaságba és társadalomba. Az említett elemek, emelte ki a politikus, mind abba az irányba mutatnak, hogy egy

nagyon erős elkötelezettséget vállalt az unió a Nyugat-Balkán felé.

Ugyanakkor a régió országai eltérő szinteken felelnek meg az uniós követelményeknek, vagyis más és más fázisban is tartanak az európai perspektívájukat illetően. Az élen Szerbia és Montenegró áll, esetükben jó néhány éve elkezdődtek a csatlakozási tárgyalások, majd következik Albánia és Macedónia, esetükben most indultak ezek a folyamatok. Bosznia-Hercegovina, valamint Koszovó pedig egyelőre a tagjelölti státuszra pályázik – foglalta össze Várhelyi Olivér.

A magyar biztos végezetül megismételte, amit már a parlamenti meghallgatáskakor is jelzett: ő továbbra is azon dolgozik, hogy a régióból legalább egy ország a jelenlegi bizottsági mandátum végére készen álljon a csatlakozásra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ürge-Vorsatz Diána: ennyire rossz helyzetre a klímakutatók sem számítottak

Ürge-Vorsatz Diána: ennyire rossz helyzetre a klímakutatók sem számítottak

Társadalmi vészhelyzet fenyegi az országot a globális klímaváltozás következtében kialakult áramkrízis és vízhiány miatt – mondta az InfoRádiónak adott interjúban az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, a CEU professzora arról is beszélt, hogy a mostani helyzet sajnos annál is rosszabb, mint amit a kutatók előre jeleztek.

Taxizás, közlekedés, vasút: nagy változások léptek életbe szombattól

Augusztus 1-jétől, vagyis szombattól a budapesti taxizásban nőtt az alapdíj, a kilométerdíj és a percdíj is, és bevezetik a 800 forintos reptéri díjat is. A budapesti agglomerációba rengeteg új éjszakai buszjárat indul mostantól. Szombaton újra elindul a vasúti személyforgalom a komló–Dombóvár vonalon, amit Komlón meg is ünnepelnek egy vasúti nappal.
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Hőségkrízis: sorra lépnek a nagyvállalatok, sosem látott szinten a Duna

Hőségkrízis: sorra lépnek a nagyvállalatok, sosem látott szinten a Duna

Magyarországot újabb hőhullám érte el, a következő egy hétben országosan 40 fok körüli hőmérsékletre lehet számítani, jelentős csapadékra pedig egyelőre nincs kilátás sem a Duna, sem pedig a Tisza vízgyűjtőjén. A helyzet miatt hamarosan le kell állítani a paki atomerőművet, ez súlyos energiaellátási helyzetbe hozza az országot, a kormány, az önkormányzatok és a vállalatok sorra jelentik be az energiahasználat csökkentésére irányuló lépéseiket. Cikkünk folyamatosan frissül a hőség miatti krízis legfrissebb információival.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×