eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 23. szombat Kelemen, Klementina
Az új sírhantokat jelölik fehér keresztek a milánói Maggiore temetőben 2020. április 23-án. A koronavírus-járvány következtében elhunytak száma az előző nap 25 ezer fölé emelkedett Olaszországban.
Nyitókép: MTI/AP/LaPresse/Claudio Furlan

Átlépte a kétszázezret a koronavírusban világszerte elhunytak száma

Magyar idő szerint szombat hat óra magasságában már a lélektani határ fölött állt a számláló a Worldometers oldalán.

Este hét órára világszerte 2,874,625 beteget tartottak nyilván, az elhunytak száma már 200,812 volt, és 823,306 gyógyult szerepelt a kimutatásokban.

Szám szerint a legtöbb áldozatot (52,936) az Egyesült Államokban követelte a járvány, míg Európában történt az összes haláleset több mint fele (119,670). A legtöbb elhunytról Olaszországban tudni (26,384), utána szinte egyforma adatokkal következik Spanyolország (22,902) és Franciaország (frissítés, a szombati adat 22,614), majd pedig a "húszezres" szintet szombaton átlépő Nagy-Britannia (20,319). Belgiumban több elhunyt van (6,917), mint egész Németországban (5,805).

A millió főre vetített halálozási arány - a miniállam San Marinót leszámítva - Belgiumban a legrosszabb a világon (597), Spanyolországban pedig a harmadik legrosszabb ez az adat (490) Andorra után.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Váratlan fordulat az építőiparban: a külföldi munkaerő már nem jön Magyarországra

Váratlan fordulat az építőiparban: a külföldi munkaerő már nem jön Magyarországra

Jelentős kihívásokkal néz szembe az utóbbi években a hazai építőipar, így talán soha nem volt még akkora jelentősége a technológiai újításoknak, mint manapság. Hol tartunk most az építőipari ciklusban? Elértük már a mélypontot vagy továbbra is lefelé tartunk? Mire számíthatunk a következő években az iparág és a technológiai újítások terén? Többek között ezekről kérdeztük Ézsiás Miklóst, a zsaluzatokkal, állványzatokkal és mérnöki szolgáltatásokkal foglalkozó PERI Magyarország ügyvezető igazgatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×