eur:
415.23
usd:
399.2
bux:
78918.51
2024. december 19. csütörtök Viola
Nyitókép: Forrás: Pixabay.com

Egy országban már látszik, mikor jöhet a lazítás

Dánia húsvét után fokozatosan lazíthat a koronavírus-járvány miatt bevezetett szigorú intézkedéseken, amennyiben a jelenlegi pozitív tendencia folytatódik és a lakosság az elkövetkező két hétben észszerű viselkedésével útját állja a kór terjedésének - mondta Mette Frederiksen dán miniszterelnök.

Kijelentette, hogy az új típusú koronavírussal (SARS-CoV-2) szembeni intézkedések hatásosnak bizonyultak. A kormányfő szerint úgy tűnik, hogy a fertőzés lassabban terjed Dániában, mint amitől eleinte tartottak.

Frederiksen hozzátette, hogy

mindez óvatos optimizmusra ad okot.

Mint mondta, a dánoknak ugyanakkor be kell rendezkedniük arra, hogy a határok egyelőre zárva maradnak.

Dánia viszonylag korán reagált szigorú intézkedésekkel a járványra. Március 14-én lezárta határait. Bezáratta a többi között az iskolákat, az óvodákat, az éttermeket, a kávézókat és a szabadidőközpontokat. Megtiltotta, hogy tíznél többen gyülekezzenek a köztereken.

Frederiksen a múlt héten húsvét végig meghosszabbította az intézkedéseket. A hétvégén Facebook-oldalán arról írt, hogy reméli, nem vesz majd igénybe hónapokat, míg Dániában az élet lassan visszatérhet a szokott kerékvágásba.

Hétfő estig több mint 2500 fertőzöttet és 77 halálesetet jelentettek Dániából. Hírügynökségek szerint a fertőzések valós száma jóval magasabb lehet.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.19. csütörtök, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Hol tart a magyarországi minimálbér?

Hol tart a magyarországi minimálbér?

A szabályozott bérek a munkavállalók mintegy 17 százalékát érintik közvetlenül, míg a béremelések a bértorlódás elkerülése miatt közvetve az átlagbérig fejthetik ki hatásukat – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs jelentésében. Az MNB szerint a vállalati oldalon a bérek nagyobb mértékű emelkedése költségnövekedéshez vezethet, ami a termelékenység megfelelő mértékű emelkedése nélkül a vállalkozásokat áremelésre kényszerítheti. A V4-es országokban és Romániában 2025-re tervezett minimálbér-emelések nagyságrendileg a magyarországihoz hasonló mértékűek. Csehországban 10,1, Romániában 9,5, Szlovákiában 8,8, Lengyelországban 8,5 százalékkal emelkedik 2025. január 1-jétől a kötelező legkisebb bér.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×