"Jobb nem kísérleteznünk" - mondta, hozzátéve, hogy a parlamenti kormányzásban sokszor "működési zavarok" lépnek fel.

Úgy vélekedett, hogy az elnöki kormányzati rendszerről a parlamentire való áttérés eleméletileg lehetséges, de nem célszerű. Indoklása szerint Oroszországban, mivel hatalmas területű, sokvallású és soknemzetiségű ország, "erős elnöki hatalomra" van szükség.

Az elnök szerint - aki múlt héten a hatalmi ágak egymáshoz való viszonyát is érintő alkotmánymódosítást kezdeményezett - a parlamenti kormányzás normális működéséhez az szükséges, hogy a politikai struktúra az országban régóta fejlődjön, mint Európában, ahol néhány politikai párt évszázados múltra tekinthet vissza.

"Nálunk pedig a pártok rendszerint konkrét emberhez kötődnek" - hangoztatta.

Példaként a Vlagyimir Zsirinovszkij által irányított, nevével ellentétben valójában konzervatív-nacionalista irányultságú Oroszország Liberális Demokrata Pártját hozta fel, kételyét fejezve ki azzal kapcsolatban, hogy ez a politikai formáció működőképes lenne-e a vezetője nélkül.

Felhívta hallgatósága figyelmét arra, hogy

egyes parlamentáris köztársaságokban akár fél évig is elhúzódik a kormányalakítás.

"El tudják képzelni, hogy Oroszország fél évig kormány nélkül maradjon? Katasztrófa" - fogalmazott Putyin, aki szerint az ilyesmi elképzelhetetlen, és "kolosszális kárt okozna az államnak".

Negatív jelenségként értékelte azt is, hogy olykor olyan pártok lépnek koalícióra, amelyek eltérő nézeteket vallanak a céljaik elérését szolgáló eszközökről. Mint mondta, nyugati szakértők is elismerik, hogy a parlamentarizmus válságos időszakot él át, és annak megújításán, hatékonyabbá tételén gondolkodnak.