Infostart.hu
eur:
387.46
usd:
330.46
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Vlagyimir Putyin orosz elnök éves beszédét mondja a parlament két háza előtt a moszkvai Manyézs Központi Kiállítási Csarnokban 2020. január 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Vlagyimir Putyin elárulta, mit kezd a korlátlan elnökség kérdésével

Második világháborús veteránok előtt beszélt a Szovjetunióban létezett konstrukció részleteiről.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette szombaton, hogy ellenzi azt az elképzelést, hogy az ország vezetője korlátlan ideig maradhasson tisztségben, ahogyan az egykor a Szovjetunióban volt.

Putyin erről egy második világháborús veteránokkal tartott találkozón beszélt Szentpétervárott, mindössze néhány nappal az után, hogy olyan alkotmánymódosításokra tett javaslatot, amelyek - mint azt az AP amerikai hírügynökség megjegyzi - segíthetnének neki a hatalomban maradni azt követően, hogy 2024-ben lejár a hivatali ideje.

A találkozón az egyik veterán azt javasolta, ne legyen korlátozás az elnök hivatali idejére vonatkozóan, mire Putyin úgy válaszolt:

nagyon zavaró lenne visszatérni a nyolcvanas évekbeli helyzethez, amikor is az állam vezetői sorban egymás után életük végéig hatalmon maradtak.

Az AP szerint bizonytalanság övezi Oroszország jövőbeli politikai irányvonalát azóta, hogy az államfő szerdán a törvényhozás két háza előtt elmondott éves beszédében olyan alkotmánymódosításokat javasolt, amelyek lehetővé teszik a törvényhozók számára a miniszterelnök és a kabinet tagjainak kinevezését. Ezzel a felhatalmazással jelenleg az elnök rendelkezik.

Megfigyelők szerint a parlament és a kabinet jogköreinek növelésével, illetve az elnök jogköreinek megkurtításával Putyin megismételheti azt a stratégiát, amelyet korábban alkalmazott, hogy a hatalomban maradjon, amikor is átült a miniszterelnöki székbe.

Putyin 2000-ben lett először elnök, majd 2008-ban miniszterelnök, mivel az alkotmányos korlátozások nem tették lehetővé, hogy az egymást követő harmadik alkalommal is államfő lehessen. Putyin kormányfői ideje alatt az elnök Dmitrij Medvegyev volt, akit széles körben Putyinnál kevésbé befolyásosnak tartottak.

Medvegyev, aki Putyinnak az elnöki tisztségbe való visszatérését követően miniszterelnök lett, szerdán benyújtotta lemondását azt követően, hogy Putyin beszédében a kormányzati rendszert érintő alkotmánymódosításokat terjesztett elő. Helyére az elnök Mihail Misusztyint, a Szövetségi Adószolgálat vezetőjét nevezte ki, aki - az AP szerint - miniszterelnökként valószínűleg nem fog "független utat követni".

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×