eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Vlagyimir Putyin orosz elnök távozik a pódiumról a parlament két háza előtt elmondott, éves beszéde után a moszkvai Manyézs Központi Kiállítási Csarnokban 2020. január 15-én.
Nyitókép: Jurij Kocsetkov

Megismétlődni látszik Vlagyimir Putyin 2008-as forgatókönyve

Továbbra sem tudni, hol folytatja 2024-es mandátuma lejárta után Vlagyimir Putyin orosz elnök, hiszen a parlament megerősítése mellett az elnöki magdátum kiterjesztését is meglebegtette szerdai beszédében – mondta el az InfoRádiónak Rácz András, a Német Külügyi Társaság elemzője. Közben az orosz lapok és elemzők egybehangzóan a legfelső szintű hatalmi átmenettel, a 2024-es oroszországi elnökválasztással hozták összefüggésbe az orosz elnök által javasolt alkotmánymódosítást.

Erősen úgy tűnik, hogy a mostani folyamat az utódlás kezdete – mondta az InfoRádiónak Rácz András, a Német Külügyi Társaság elemzője. Szerinte a posztszovjet térségben többféle utódlásról is megy a találgatás ő azonban úgy véli, azzal, hogy Vlagyimir Putyin látszólag erősíti a parlamentet, kombinálva a kormány lemondásával,

az a forgatókönyv valósul meg, amely az első két elnöki mandátuma lejártát követően, amikor Vlagyimir Putyin átült a miniszterelnöki székbe, 2008-ban.

Ugyanakkor további bizopnytalanságra adhat okot a szakértő szerint az, hogy az orosz elnök szerdai beszédében arra vonatkozóan is volt egy fél mondat, hogy meg kellene fontolni az elnöki két mandátum bővítésének lehetőségét. Rácz András szerint a fejlemények azt sejtetik, hogy az a forgatókönyv, amely szerint valamiféle pozíciót hoznának létre Putyinnak, vagy hogy esetleg Oroszország és Belorusz egyesítése révén, ennek az új formációnak az élén gyakorolná tovább a hatalmat, láthatóan lekerült a napirendről.

A szakember nagyon meglepőnek tartja azt, ami és ahogyan történik. Miközben Dmitrij Medvegyevnek már a pozíciója is megvolt, jelenleg úgy tűnik, a miniszterek egy része nem tudott arról, mi fog történni. Rácz András szerint árulkodó lehet majd, hogy pontosan kikből áll össze az új kormány, hogy a miniszterek közül ki az, aki folytathatja, illetve, hogy milyen személycserék következnek.

Moszkva, 2020. január 15.
Mihail Misusztyin, az orosz Szövetségi Adószolgálat vezetője (j) munkamegbeszélést tart Vlagyimir Putyin államfővel a moszkvai Kremlben 2020. január 15-én. Putyin az 53 éves közgazdászt jelölte ki a megüresedett miniszterelnöki posztra, Misusztyin pedig elfogadta a tisztséget. Dmitrij Medvegyev kormányfő a nap folyamán nyújtotta be lemondását azt követően, hogy Putyin az éves parlamenti beszédében a kormányzati rendszert érintő alkotmánymódosításokat terjesztett elő. Medvegyev a Putyin által vezetett orosz biztonsági tanács elnökhelyettese lesz.
MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Alekszej Nyikolszkij
Mihail Misusztyin, az orosz Szövetségi Adószolgálat vezetője munkamegbeszélést tart Vlagyimir Putyin államfővel a moszkvai Kremlben. Putyin az 53 éves közgazdászt jelölte ki a megüresedett miniszterelnöki posztra, Misusztyin pedig elfogadta a tisztséget. Dmitrij Medvegyev kormányfő a nap folyamán nyújtotta be lemondását, miután Putyin az éves parlamenti beszédében a kormányzati rendszert érintő alkotmánymódosításokat terjesztett elő.
MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Alekszej Nyikolszkij

Az új miniszterelnökkel, Mihail Misusztyinnal kapcsolatban Rácz András megjegyezte: miután ő az adóhivatal éléről érkezik, pénzügyi szakember, közgazdászdoktor, az alakulóban lévő orosz kormány egyik fő feladata a gazdasági konszolidáció folytatása lehet, de, hogy pontosan milyen nevekkel, az pillanatnyilag nem látszik.

Orosz sajtóforrások is emlékeztettek rá, hogy az alaptörvény Putyin által kezdeményezett, talán még tavasszal megvalósítandó módosításai egyebek között megnövelnék a parlament, és csökkentenék a kormány szerepét, és megerősítenék a kormányzókat.

A Kommerszant című gazdasági napilap "Januári forradalom" című írásában megszólaltatott szakértők szerin Putyin aligha szándékozna kivetetni azt a kikötést, hogy valaki csak "egymást követő" két ciklus erejéig töltheti be az elnöki posztot, ha ebben a tisztségben akarna maradni. A lap egy, az elnöki hivatalhoz közel állónak mondott informátora szerint

az államfő még nem döntötte el, hogy milyen székbe üljön át.

A forrás a lehetőségek közül a ma a súlytalan kormányzókból és a parlament vezetőiből álló államtanácsot, valamint a biztonság tanácsot említette meg, amelyet az állam- és a kormányfő, továbbá a kulcstárcák és a biztonsági szolgálatok vezetői alkotnak. A névtelenül nyilatkozó illetékes szerint arra is számítani lehet, hogy

2024-re Putyin átveheti a kormánypárt, az Egységes Oroszország irányítását,

amely ellenőrzést gyakorol a miniszterek testülete fölött, és amelynek kulcsszerepe lesz az alkotmányreform végrehajtásában.

Konsztantyin Kosztyin, a Polgári Társadalom Fejlesztési Alapja elnevezésű kutatóközpont vezetője a lapban hangot adott véleményének, miszerint Putyin most egy olyan rendszert alakít ki, amely hosszú ideig az ő személyes közreműködése nélkül is működhet. Jevgenyij Mincsenko politológus arra mutatott rá, hogy az új rendszerben nem lesz olyan „szuperhatalommal” felruházott intézmény, mint amilyen a jelenlegiben az elnök.

Szerkesztőségi cikkében a Vedomosztyi azt írta, hogy a javasolt változtatások módosítják a jogkör hatalmi ágak közötti eloszlását, és megteremtik egy új hatalmi és államirányítási központ, az államtanács létrejöttének feltételeit. A reform eredményeként

Oroszország nem lesz már többé a jelcini alkotmány által létrehozott szuperelnöki köztársaság, de nem is válik teljes értékű parlamenti köztársasággá.

A leendő utód nem lesz majd képes megismételni az országot elnöki vagy kormányfői minőségben immár 20 éve vezető Putyinnak a posztszovjet korszakban felállított rekordját a hatalomban.

Tatyjana Sztanovaja elemző a Moszkvai Carnegie Központ portálján megjelent elemzésében úgy vélekedett, hogy a Putyin által tett kezdeményezések célja nem az elnökségből való távozása után betöltendő pozíciójának megerősítése, hanem azoknak a mechanizmusoknak a létrehozása, amelyek lehetővé teszik potenciális nézeteltéréseinek rendezését a leendő elnökkel.

A több orosz és külföldi lap által is megszólaltatott Sztanovaja szerint ezek a mechanizmusok az állami irányvonal betartására kötelezik, de nem semlegesítik majd az új vezetőt, mivel továbbra is ő marad a főparancsnok, és az ellenőrzése alá tartoznak az erőszakszervezetek is. Mi több, bizonyos hatáskörei még bővülnek is.

A szakértő szerint a változások célja a jelenlegi és a következő elnök kölcsönös viszontbiztosítása, megállapodás a visszaélésekkel szembeni kölcsönös védelemről, „ami arra enged következtetni, hogy

Putyin már kiválasztotta azt, aki az elnöki poszton váltja majd őt”.

„A javasolt alkotmányreform célja az intézményes biztosítékok rendszerének létrehozása a kurzus folytonosságának fenntartása érdekében" - írta elemzésében Tatyjana Sztanovaja.

Az RBK gazdasági napilap azt emelte ki, hogy a miniszterelnöknek jelölt, technokrata Mihail Misusztyinnak az adóhatóság vezetőjeként mindenkiről adatai vannak. Miniszterelnöki kinevezésével Putyin egyúttal csökkentette az őt körülvevő „cerberusok” számát. Misusztyinnal kapcsolatban több lap is rámutatott arra, hogy egyetlen hatalmi csoportosuláshoz sem tartozik, mindenkivel rendezett a viszonya, és kifejezetten jóban van az elnöki hivatal második emberével, a vezetői káderutánpótlást ellenőrzése alatt tartó Szergej Kirijenkóval.

A különösen a nyugdíjkorhatár emelését követően megrendült népszerűségű Dmitrij Medvegyev miniszterelnök lemondásával (de facto leváltásával) kapcsolatban több orgánum megjegyezte, hogy egy új program végrehajtásához új csapat kell. A távozás lehetséges okai között felmerült az a verzió, hogy a szerdán lemondott kormánynak a gazdaság ügyeiért felelős vezetői ellenezhették a szociális kiadások szerintük túlzott mértékű emelését. Több szakértő szerint egyébként az állhatott a háttérben, hogy a kormány nem volt képes fellendíteni a gazdaságot, és hatékonyan végrehajtani a Putyin által meghirdetett, több téren minőségi áttörést célzó 12 nemzeti projektet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×