Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Nyitókép: Pixabay.com

Meglepő dolog derült ki a magyarok unióhoz való kötődéséről

Egy friss uniós kutatás szerint a magyarok kötődnek érzelmileg leginkább Európához, a finnek pedig leginkább saját hazájukhoz.

A European Social Survey felmérése szerint az uniós tagállamok erősebben kötődnek érzelmileg a saját nemzetükhöz, mint az Európai Unióhoz – mondta a kutatásról az InfoRádiónak Pulai András, a Publicus Intézet ügyvezetője.

„Az összes országban a saját hazához, a saját nemzethez való kötődés egyértelműen erősebb, valahol kétszerese, valahol háromszorosa is, mint az Európai Unióhoz. Viszont Magyarországon a legerősebb az Európai Unóihoz való kötődés, a kutatásban szereplő tízes skálán 63 százalékpontot kapott a magyar kötődés az unióhoz, míg a Magyarországhoz való 77-et. Itt van a legközelebb egymáshoz a két érték, ebből a szempontból hazánk az élvonalban végezett" – ismertette a politológus. Finnországban volt a legnagyobb a saját hazához való kötődés.

A hazai kutatások is azt bizonyítják, hogy Magyarország erősen kötődik az Európai Unióhoz – tette hozzá az elemző.

„Magyarországon a választók lényegében a rendszerváltozás óta azt fejezik ki minden létező csatornán, hogy számukra a legfontosabb a nemzetközi dimenzióban az Európához tartozás. Ez az Ady által megénekelt kompország egy politikai konstrukció, amit a választóknak egy nagy része, sőt, igazából most túlnyomó többsége, háromnegyede–kétharmada nagyságrendileg elutasít, és azt gondolja, hogy amit a politikai vezetőknek az adott esetben képviselniük kell az, hogy az Európai Unióhoz, illetve az uniós közösséghez tartozunk” – fogalmazott.

Pulai András hozzátette: az uniós országok többsége pozitívan tekint az Európai Unióra.

„Az országok nagy részében pozitív, tehát 50 százalék fölött van a kötődés,

de van néhány ország, ahol nem, így például Nagy-Britannia, ahol a 20-as és 30-as sávban van, de ez nem meglepő a brexitnépszavazás után. Összességében, az uniós országok többségében a szavazók és a választók pozitív érzelmi kötődéssel kapcsolódnak az Európai Unióhoz" – tette hozzá.

A Publicus Intézet ügyvezetője szerint az Európai Unió – a politikain túl – egy érzelmi, társadalmi és kulturális közösségé vált a második világháború után. Pulai András azt mondta: mindez előrevetíti azt, hogy ez a közösség hosszú távon működőképes marad.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Több az olaj, mégis drágulhat a dízel – itt akad el az OPEC+ segítsége

Több az olaj, mégis drágulhat a dízel – itt akad el az OPEC+ segítsége

2026 júniusában 117 millió hordóval nőtt a tengeren lévő olaj mennyisége, miközben a szárazföldi készletek 96 millió hordóval apadtak. A világ tehát papíron több olajjal rendelkezett, de kevesebb volt belőle ott, ahol gyorsan üzemanyagot lehetett volna előállítani. Az OPEC+ hiába emeli a kitermelést, ha a tankerek, a finomítók és a terméktárolók nem tudják ugyanolyan gyorsan követni. Ezért fordulhat elő, hogy a Brent ára csökken, a benzinkútnál mégsem lesz olcsóbb a dízel.

Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Széleskörű energetikai korszerűsítésre buzdít az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége. Tibor Dávid, a Masterplast alapító elnöke az InfoRádióban elmondta: a szövetség egy idősávos villamosenergia-tarifa bevezetését is felveti annak érdekében, hogy csökkentsék a lakosság energiafogyasztását.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×