Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál

Szövetséget köt két erdélyi magyar párt

Egy későbbi pártfúzió első lépéseként szövetségre lép a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP). A két erdélyi magyar párt egységesülési folyamatáról Mezei János MPP-elnök és Csomortányi István EMNP-elnök számolt be.

Amint Mezei János elmondta: a két párt kongresszusa 2020. január 18-án előbb külön-külön, majd közösen ülésezik Csíkszeredában, és eldönti az együttműködés és a fúzió részletkérdéseit. Csomortányi István hozzátette: addig közös munkacsoport dolgozik a döntések előkészítésén.

Mezei János szerint

már most a pártfúzió a cél, de a jövő év nyarán tartandó önkormányzati választásokon való sikeres szereplés érdekében egyelőre csak politikai koalíciót hoznak létre.

A pártfúzió bírósági bejegyzésének a lehetséges elhúzódása ugyanis nem kívánt kockázati tényező lenne a választások előtt.

Amint az MPP elnöke felidézte: a két pártnak közösek a gyökerei, az MPP alapításánál is ott voltak azok, akik később létrehozták az EMNP-t. Mint részletezte, nyolc éve külön utakon jártak, de most "elérkezett az a pillanat, amikor a bölcsesség és az alázat felülkerekedett, és visszahozta a szervezeteinket arra az útra, amelyet egykor közösen képzeltünk el". A politikus hozzátette: mindkét pártelnök építőmérnök, és mérnöki tudását most a közös párt építésében kívánja kamatoztatni.

Csomortányi István szerint azért van szükség a jobboldali pártok összefogására, mert az erdélyi magyar képviseletet három veszély fenyegeti. Veszélynek tekintette azoknak a magyarországi pártoknak a befolyását, amelyek román pártok mellett kampányolnak, a román pártok felől megmutatkozó csábítást, valamint azt is, hogy az erdélyi magyarság legnagyobb politikai szervezete, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) monopóliumra törekszik, és elhallgattatná a kritikus hangokat. Csomortányi úgy vélte: Erdélyben a magyar pluralizmus nem csupán érték, hanem maga a megoldás. Ez tudja ugyanis egyben tartani a magyar etnikai tömböt.

Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ-szel szövetségben politizáló MPP, és az RMDSZ ellenzékét megtestesítő EMNP szövetsége miként alakítja majd az RMDSZ-hez fűződő viszonyukat, Csomortányi azt válaszolta, hogy nem az RMDSZ-hez, hanem a közösség elvárásaihoz kívánják igazítani a politikájukat. Mezei úgy fogalmazott, hogy nem az RMDSZ ellen, hanem a szövetség mellett alakítják ki együttműködésüket a nemzeti érdekek és értékek képviseletére.

Csomortányi István szerencsés körülménynek nevezte, hogy a két párt kiegészíti egymást, ahol az egyikük erős, ott a másikuk gyengébb. Így szerinte könnyű lesz összeadni az erőket az önkormányzati választásokra. Az olyan helyeken, mint Székelyudvarhely, ahol mindkét alakulat jelentős erőt képvisel, tárgyalásokkal találják meg a mindkét pártnak megfelelő megoldást.

Hogy mit javasolnak a szimpatizánsaiknak a romániai elnökválasztás hét végén tartandó második fordulójára, Mezei János elmondta: az MPP a választók lelkiismeretére bízza a döntést. Csomortányi István kijelentette: az EMNP semmiképp nem javasolja, hogy szimpatizánsai a szociáldemokrata Viorica Dancilára szavazzanak. Azt bízza a választók lelkiismeretére, hogy szavaznak-e vagy nem Klaus Iohannis jobboldali jelöltre.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×