eur:
413.41
usd:
397.98
bux:
0
2024. december 19. csütörtök Viola
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Peter Pellegrini szlovák, Mateusz Morawiecki lengyel, Andrej Babis cseh és Orbán Viktor magyar kormányfő (b-j) a visegrádi országok (V4) egyeztetésén, az EU-csúcs ülése előtt 2019. október 17-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Mitrovits Miklós: éket verhet a V4-ek közé a lengyel oroszellenesség

Problémákat okozhat és geopolitikai harcokhoz vezethet a V4-ek között, hogy Lengyelország nem hajlandó orosz gázt vásárolni - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Mitrovits Miklós Lengyelország-szakértő, a Történettudományi Intézet tudományos munkatársa, aki szerint a múlt vasárnapi lengyel választás igazi nyertese a harmadik helyezett baloldali erő.

A V4 tagországok konfliktusához vezethet Lengyelország Oroszország-ellenessége – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Mitrovits Miklós. A Lengyelország-szakértő emlékeztetett, hogy

a lengyelek már nagyobb régióban gondolkoznak,

ahol minden országnak érdeke a cseppfolyósgáz-terminál megépítése a horvátországi Krk-szigeten. Ide azonban nem orosz, hanem katari és amerikai gáz érkezik, ami komoly geopolitikai harcokhoz vezethet – mondta Mitrovits Miklós.

"Lengyelországnak vannak történelmi tapasztalatai Oroszországgal szemben, ráadásul ebből ered az a külpolitikai doktrína, hogy Oroszországot minél távolabb kell tartani keletre a lengyel határoktól, ezért lehetőleg ne vegyen tőlük, semmit, gázt se, semmi olyat, amit

politikailag nyomásgyakorlásra tudnak használni.

Ugye Ukrajnában nem egyszer láttuk, hogy a biznisz az nemcsak biznisz, hanem politikai eszköz is."

A lengyelek tehát nem üzleti, hanem politikai kérdésnek tekintik az orosz gáz megvásárlását – összegezte Mitrovits Miklós.

"Tehát ez okozhat problémát. Tudjuk, hogy a V4-ek között tobb ország nem ért egyet ezzel az irányvonallal, nemcsak a magyarok, hanem időnként a csehek és a szlovákok is, nem látják annyira veszélyesnek az orosz gázvételt."

Mitrovits Miklós szerint azonban az eddig is jól működő magyar-lengyel szövetség az unióban továbbra is megmarad.

A vasárnapi lengyel parlamenti választással kapcsolatban elmondta, a papírforma érvényesült. A kormányzó konzervatív Jog és Igazság párt 43,59 százalékot szerzett, jóléti intézkedéseinek köszönhetően 2,3 millió új szavazója lett. Mitrovits Miklós ugyanakkor megjegyezte: a PiS öröme nem felhőtlen, hiszen a párt nem tudta növelni parlamenti mandátumainak számát.

"235 mandátum az egy egyszerű többség, rendszerátalakításra továbbra sincs lehetősége a lengyel kormánypártnak. Ha a felsőházra is vetünk egy pillantást, el is vesztették a többségüket,

így a felsőház még ha akadályozni nem is tudja az alsóház tevékenységét, jelentősen le tudja lassítani."

Mitrovics Miklós úgy véli: a PiS azért nem aratott elsöprő győzelem, mert a lengyel lakosság többsége továbbra is Európa-párti, elítéli a kormány és Brüsszel nyílt konfrontációját. A választáson a második egy pártszövetség, a Polgári Koalíció lett 27,4 százalékkal.

Mitrovics Miklós szerint a koalíció helyzete tragikus, a pártok között ugyanis nyílt színi viták dúlnak és hiányzik a megfelelő vezető is.

"Sokáig arra várt ez az oldal, hogy visszajön Donald Tusk. Az EP-választások óta már nem ő az Európai Tanács elnöke, és nem jött vissza. Véleményem szerint ez a messiásvárás óriási időveszteséget okozott a polgári-centrista erőknek, ez oda vezetett, hogy

nem tudtak karizmatikus vezetőt jelölni,

aki fel tudta volna venni a versenyt Mateusz Morawiecki miniszterelnökkel."

Mitrovics Miklós szerint az egész választás legnagyobb győztese a harmadik helyezett. A baloldali pártok szövetsége ugyanis a voksok 12,56 százalékával visszatérhetett a Parlamentbe.

A teljes beszélgetést alább megtekintheti, meghallgathatja!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Olaf Scholz nagy fordulata: Donald Trumppal akar közös Ukrajna-politikát

Olaf Scholz nagy fordulata: Donald Trumppal akar közös Ukrajna-politikát

Rendkívüli változás körvonalazódik a parlamenti bizalmi szavazáson megbukott, de a február végi választásokon újrainduló német kancellár külpolitikájában. Olaf Scholz az elmúlt három évben az amerikai elnök, Joe Biden legszorosabb európai szövetségese volt, nem titkolva, hogy neki szurkolt a novemberi elnökválasztáson. Most azonban fordult a kocka, és új szövetségesként már a hamarosan hivatalba lépő új elnökre, Donald Trumpra számít.

Döntöttek az autóelkobzás és Rákosrendező ügyében, és elfogadták Budapest költségvetését

A Fidesz nélkül fogadták el a Fővárosi Közgyűlés ülésén Budapest jövő évi költségvetését. Szavaztak a képviselők Karácsony Gergely és Vitézy Dávid közös előterjesztéséről a "mini-Dubaj" beruházással kapcsolatban, illetve a közparkok bekamerázásáról szóló kezdeményezésről is. Javaslat készül a kormány számára egy milliárdos külvárosfejlesztésről és döntöttek a dunai uszoda létesítésének lehetőségével kapcsolatban is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.19. csütörtök, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Olajfinomító kapott lángra Oroszországban, európai országok katonákat küldhetnek Ukrajnába – Háborús híreink csütörtökön

Olajfinomító kapott lángra Oroszországban, európai országok katonákat küldhetnek Ukrajnába – Háborús híreink csütörtökön

Orosz közlések szerint csütörtökre virradóra Ukrajna masszív dróntámadást hajtott végre Oroszország ellen. A védelmi minisztérium szerint összesen 84 ukrán drónt lőttek le, ebből 36-ot a Rosztovi terület fölött. A megye kormányzója bejelentette, hogy egy drón- és rakétatámadás miatt tűz ütött ki a Novosahtinszk olajfinomítóban. Ukrán közlés szerint szintén a Rosztovi területen támadás érte Oroszország egyik legnagyobb vegyi üzemét, ahol rakétahajtóanyagot, lőszerhozzávalókat és robbanóanyagokat gyártanak. A Reuters információi szerint az európai országok vezetői a háttérben már tárgyalnak arról, hogy egy esetleges tűzszünet vagy békemegállapodás esetén nagy létszámú fegyveres csapatokat küldenének Ukrajnába.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×