Intenzív tárgyalásokat követően csütörtökön született meg az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválásának feltételeiről szóló megállapodás, amely most a tagállami vezetők asztalára kerül. Amennyiben a csúcstalálkozón mindkét fél megerősíti az újabb dokumentumot, majd a brit parlament alsóháza és az Európai Parlament is megszavazza azt, Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnésére november első napján kerülhet sor.

London a 2016 júniusában tartott népszavazást követően jelentette be kilépési szándékát az Európai Unióból.

Az előző brit miniszterelnök, Theresa May tavaly novemberben megállapodást ért el az unióban maradó huszonhét országgal a brexit feltételrendszeréről, amelyet a londoni alsóház azonban háromszor is elutasított. Halasztásokat követően az Európai Tanács áprilisban, rendkívüli találkozón döntött a Lisszaboni Szerződés idevonatkozó, 50. cikke szerinti határidő meghosszabbításáról október végéig.

A megállapodásról

Boris Johnson „nagyszerű alkuról beszélt”, amellyel hazája „visszaszerzi az ellenőrzést... a parlament dolga, hogy szombaton megcsinálja a brexitet és akkor fontosabb dolgokkal, így az életszínvonallal, az egészségüggyel, a bűnözéssel és a környezetvédelemmel foglalkozhatunk” – idézte az InfoRádió tudósítója a brit miniszterelnök szavait.

Brüsszelben Michel Barnier uniós főtárgyaló arról beszélt, hogy „leszállították a megállapodást, még akkor is, ha a megbeszélések időnként nehezek voltak”. Azt is hozzátette: október végéig ratifikálni tudják az egyezményt.

Az új alkuban garantálják az uniós polgárok jogait, Nagy-Britannia eleget tesz költségvetési vállalásainak és 2020 végéig vagy lehet hogy egy évvel tovább tartó átmeneti időszak indul. Mindez azért vált lehetségessé, mert a felek „jogilag kivitelezhető megoldást találtak arra, hogy elkerüljék a határellenőrzést Írországban”.

A deal része, hogy Észak-Írország a brit vámunióban marad, de belépési pont lesz az EU közös piacra. Ezért harmadik országból érkező árukra brit vámokat vetnek ki, ha azok nem mennek tovább Európába. Ha fennáll ennek a lehetősége, akkor EU-vámokat vetnek ki.

Emellett az Európai Bizottság közölte: Nagy-Britannia „ambíciózus” szabadkereskedelmi megállapodást tervez az EU-val, mely kizárja a vámokat és kvótákat. Az erről szóló kitételt beleemelték a válási paktumhoz csatolt politikai nyilatkozatba.

A Bizottság a britek óhaját „a fair verseny és az esélyegyenlőség” iránti „masszív elkötelezettségként” jellemezte.

Nincs ugyanakkor minden rendben az alku körül, az északír protestánsokat a brit parlamentben képviselő DUP párt – amelynek már hatalmas regionális támogatást ígért be Johnson – ugyanis megmakacsolta magát és kilátásba helyezte: nem szavazza meg a Brüsszellel kötött megállapodást, „annak jelenlegi formájában”.

A Munkáspárt is jelezte, hogy nem támogatják a megegyezésben foglaltakat, szerintük Johnson valójában többet engedett az EU-nak, mint ami elődje, Theresa May háromszor leszavazott egyezményében volt.

Költségvetés

A mostani EU-csúcs napirendi pontjai között szerepel még az EU következő, 2021-től érvényes keretköltségvetéséről tervezett vita, megbeszélés Albánia és Észak-Macedónia uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről, valamint az éghajlatváltozás nemzetközi vonatkozásairól.

A tagállami vezetők a tervezett program szerint meg fogják vitatni az úgynevezett stratégiai menetrend intézkedéseit, és a 2019-2024-es időszakra vonatkozó uniós prioritásokat.

Ezek a szabadságjogok védelmét, egy erős gazdasági bázis kialakítását, a klímasemleges, zöld, méltányos és szociális Európa megvalósítását, valamint az európai érdekek és értékek előmozdítását foglalják magukban.

Az ülésre meghívást kap az Európai Bizottság megválasztott elnöke, Ursula von der Leyen is, aki ismertetni fogja az új bizottság prioritásait.

A vezetők továbbá várhatóan határozatot fogadnak el, amellyel kinevezik Christine Lagarde-ot az Európai Központi Bank elnökévé.