Önkéntes alapon történik a nukleáris kísérleteket megfigyelő nemzetközi rendszer nemzeti állomásai által mért adatok átadása - mondta a politikus az Interfax hírügynökségnek az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezetének (CTBTO) arra a közlésére reagálva, amelyben az adatok eltitkolását bírálta.

A CNN amerikai hírcsatorna kedden a The Wall Street Journal című amerikai napilap pedig hétfőn, a CTBTO-ra hivatkozva adott hírt arról, hogy négy állomás esetében megszakították az orosz adatszolgáltatást.

A szervezet az amerikai sajtójelentések szerint két nappal a Szeverodviszk közeli katonai kísérleti terepen augusztus 8-án történt, hét emberéletet követelő robbanást követően közölte, hogy a dubnai és a kirovi mérőállomás kommunikációs és hálózati problémákra hivatkozva leállította az adatszolgáltatást. A CNN a CTBTO egyik magas beosztású tisztségviselőjétől úgy értesült, hogy augusztus 13-ától a csukcsföldi Bilibino és az Altaji területen található Zaleszovo mérőállomása is leállította az adatszolgáltatást.

Lassina Zerbo, a CTBTO ügyvezető titkára kedden a Twitteren azt közölte, hogy a bilibinói és a peleduji mérőállomás felújította a radioaktív részecskék légköri megfigyelését. Peledujról a korábbi közlésekben nem esett említés.

A miniszterhelyettes szerint az incidensnek semmi köze sincs az ideiglenes műszaki titkárság tevékenységéhez. Rjabkov azt mondta, hogy a történtekről az illetékes szervezetek "kimerítő felvilágosítást" kaptak, és az eseményt orosz részről egyebek között a legmagasabb szinten is kommentálták.

Robbanás halálos áldozatokkal

A Roszatom orosz állami atomenergia-vállalat közlése szerint augusztus 8-án egy tengeri platformon elvégzett fegyverkísérlet közben a robbanás történt az északi Arhangelszk megyében, Szeverodvinszk várostól mintegy 40 kilométerre, Nyonoksza község közelében. Az atomenergetikai vállalat öt, az orosz védelmi minisztérium két alkalmazottjának haláláról tett bejelentést. További három ember megsérült.

A Roszatom arról adott ki tájékoztatást, hogy

szakemberei a "rakéta részét képező radioizotóp energiaforrással kapcsolatos tevékenységet folytattak" a detonáció idején, amely a Fehér-tengerbe vetette őket.

A védelmi minisztérium a TASZSZ hírügynökségnek azt az információt adta, hogy a Roszatom szakemberei egy folyékony üzemanyagú reaktív hajtóművön dolgoztak, és a gyulladás pillanatában az izotóp energiaforrásokat ellenőrizték.

Vjacseszlav Szolovjov, a Szarovban működő Oroszországi Szövetségi Nukleáris Központ - Kísérleti Fizikai Összoroszországi Tudományos Kutatóintézet tudományos vezetője kijelentette, hogy

a tudósok a védelmi tárca számára végeztek fejlesztéseket, amelyek egyike a radioaktív hasadóanyagokat használó kisméterű energiaforrások kifejlesztése.

Az orosz hidrometeorológiai szolgálat (Roszgidromet) azt állította, hogy a balesetet követően rövid időre 4-16-szorosára nőtt a gammasugárzás Arhangelszk megyében. Az augusztus 8-án mért maximális érték óránként 1,78 mikrosievert volt, az óránként 0,11 mikrosievertes átlagos normál háttérsugárzás helyett.

A The Moscow Times című angol nyelvű orosz lap szerint a sérülteket kezelő arhangelszki orvosokat nem tájékoztatták arról hogy nukleáris baleset történt, és egyikük izomszövetében radioaktív izotópot találtak Moszkvában. Az orosz egészségügyi minisztérium ezzel szemben azt állította, hogy az incidenst követően 91 egészségügyi szakembert vizsgáltak meg, és egyikük esetében sem állapították meg a sugárterhelés megengedett szintjének túllépését.