eur:
411.2
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Az Európai Parlament (EP) plenáris ülése Strasbourgban 2019. március 26-án. A testület 410:192 arányban megszavazta az évenkénti kétszeri óraátállítás gyakorlatának 2021-es megszüntetését. A határozat értelmében azok az uniós országok, amelyek a nyári időszámítás megtartása mellett döntenek, 2021 márciusában állítanák át utoljára az órát, a téli időszámítást preferálók pedig 2021 októberében. Az EP-nek a kérdésben meg kell állapodnia a tagállami kormányokat tömörítő Európai Tanáccsal.
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

Balliberális támogatásra kényszerül az Európai Néppárt

A legfrissebb előrejelzések alapján az Európai Néppárt, a szocialisták és a liberálisok alkothatják az idén júliusban megalakuló Európai Parlament többségét, a szkeptikus pártok nem törnek át. A részletekről Fóris György, a Bruxinfo brüsszeli irodájának igazgatója beszélt az InfoRádióban.

Amennyiben a konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt, valamint a balközép pártokat egységbe fogó Szocialisták és Demokraták, valamint a Liberálisok nem térnek el a friss prognózisok mutatta képtől a május végi EP-választáson, többséget szerezhetnek a nyáron felálló Európai Parlamentben - vélekedett az InfoRádióban a BruxInfo brüsszeli irodaigazgatója, Fóris György.

Volt persze idő, amikor a konzervatívok egymagukban képesek voltak többséget adni, de ma "nagykoalícióban" vannak csak többségben az S&D-vel a törvényhozásban.

"Az új felállás szerint úgy fest, hogy a két nagy párt együttesen 90-92 helyet is veszíthet, 40-t a Néppárt, 50-52-t a szocialisták. Jönnek fel viszont

a Liberálisok, egyharmaddal, 68-ról 99-re fogják növelni képviselőik számát,

és ez teszi majd lehetővé, hogy egy hárompárti összefogás még mindig egy 58 százalékos többséget tud biztosítani, és hozzájuk képest pozicionálódik mindenki más" - fejtegette Fóris György.

Hogy az előrejelzések számolnak-e pártszövetségek szakadásával, például az Európai Néppárton belüli konfliktus elmélyülésével, arról úgy vélekedik: nem feltétlenül, de az elemzők "eljátszogathatnak ezzel".

"Ha a Fideszt levonjuk a Néppártból, a Néppárt vesztesége már nem 40, hanem 53 fő a becslések alapján, ami azt jelenti, 105 képviselőt veszítene, de azért azt is látni kell, a három pártot még mindig nem viszi le az EP-ben 50 százalék alá, 55 százalék marad"

- számolgatott Fóris.

Közben egyes országokban látványosan erősödnek a radikális pártok, amelyek az EP-választásokon euroszkeptikus erőkként lépnek fel; Olaszország és Lengyelország is ilyen. Ám Fóris György szerint a szkeptikusok e két országon kívül csak Franciaországban és Szlovákiában érhetnek el látványos eredményt, esetleg Belgiumban. Ám mivel a britek kilépnek az Európai Unióból, a szkeptikusok tábora alig 10 fővel növekedhet összességében az új EP-ben. Ha minden rendszerkritikus erőt egy kalap alá veszünk, 23 százaléknyian állnak egyértelműen szemben a többséget adó három politikai formációval - fejtette ki Fóris.

A témáról bővebben a szerda este 7 órakor kezdődő Brüsszeli hét című műsorban hallhatnak az InfoRádióban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×