eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Az Európai Parlament (EP) plenáris ülése Strasbourgban 2019. március 26-án. A testület 410:192 arányban megszavazta az évenkénti kétszeri óraátállítás gyakorlatának 2021-es megszüntetését. A határozat értelmében azok az uniós országok, amelyek a nyári időszámítás megtartása mellett döntenek, 2021 márciusában állítanák át utoljára az órát, a téli időszámítást preferálók pedig 2021 októberében. Az EP-nek a kérdésben meg kell állapodnia a tagállami kormányokat tömörítő Európai Tanáccsal.
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

Balliberális támogatásra kényszerül az Európai Néppárt

A legfrissebb előrejelzések alapján az Európai Néppárt, a szocialisták és a liberálisok alkothatják az idén júliusban megalakuló Európai Parlament többségét, a szkeptikus pártok nem törnek át. A részletekről Fóris György, a Bruxinfo brüsszeli irodájának igazgatója beszélt az InfoRádióban.

Amennyiben a konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt, valamint a balközép pártokat egységbe fogó Szocialisták és Demokraták, valamint a Liberálisok nem térnek el a friss prognózisok mutatta képtől a május végi EP-választáson, többséget szerezhetnek a nyáron felálló Európai Parlamentben - vélekedett az InfoRádióban a BruxInfo brüsszeli irodaigazgatója, Fóris György.

Volt persze idő, amikor a konzervatívok egymagukban képesek voltak többséget adni, de ma "nagykoalícióban" vannak csak többségben az S&D-vel a törvényhozásban.

"Az új felállás szerint úgy fest, hogy a két nagy párt együttesen 90-92 helyet is veszíthet, 40-t a Néppárt, 50-52-t a szocialisták. Jönnek fel viszont

a Liberálisok, egyharmaddal, 68-ról 99-re fogják növelni képviselőik számát,

és ez teszi majd lehetővé, hogy egy hárompárti összefogás még mindig egy 58 százalékos többséget tud biztosítani, és hozzájuk képest pozicionálódik mindenki más" - fejtegette Fóris György.

Hogy az előrejelzések számolnak-e pártszövetségek szakadásával, például az Európai Néppárton belüli konfliktus elmélyülésével, arról úgy vélekedik: nem feltétlenül, de az elemzők "eljátszogathatnak ezzel".

"Ha a Fideszt levonjuk a Néppártból, a Néppárt vesztesége már nem 40, hanem 53 fő a becslések alapján, ami azt jelenti, 105 képviselőt veszítene, de azért azt is látni kell, a három pártot még mindig nem viszi le az EP-ben 50 százalék alá, 55 százalék marad"

- számolgatott Fóris.

Közben egyes országokban látványosan erősödnek a radikális pártok, amelyek az EP-választásokon euroszkeptikus erőkként lépnek fel; Olaszország és Lengyelország is ilyen. Ám Fóris György szerint a szkeptikusok e két országon kívül csak Franciaországban és Szlovákiában érhetnek el látványos eredményt, esetleg Belgiumban. Ám mivel a britek kilépnek az Európai Unióból, a szkeptikusok tábora alig 10 fővel növekedhet összességében az új EP-ben. Ha minden rendszerkritikus erőt egy kalap alá veszünk, 23 százaléknyian állnak egyértelműen szemben a többséget adó három politikai formációval - fejtette ki Fóris.

A témáról bővebben a szerda este 7 órakor kezdődő Brüsszeli hét című műsorban hallhatnak az InfoRádióban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×